Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A Bilderberg működési szabályzata

img

A Bilderberg Klubot a kezdetek óta egy szűk, belső mag irányítja, akiket 1954 óta a „Bölcsek Tanácsa” választ, mely egy örökös elnökből, egy amerikai elnökből, egy európai és egy amerikai titkárból, valamint egy kincstárnokból áll.

A bilderbergiek nem hivatalos sajtókiadványa szerint az éves meghívókat csak azoknak a „fontos és elismert embereknek” küldik ki, akik „speciális tudásuk, személyes kapcsolataik és a nemzeti, illetve nemzetközi körökre gyakorolt befolyásuk révén tágítani tudják a Bilderberg-csoport céljait és erőforrásait”.

A Bilderberg-találkozók tradicionális protokollt követnek, melyet 1919-ben, a Versailles-ban tartott párizsi békekonferencia nyomán dolgozott ki a londoni Chatam House-ban székelő Royal Institute of International Affairs (RIIA).

Míg a Chatham House elnevezéssel általában magára az intézetre utalnak, a Royal Institute of International Affairs a brit királyság külpolitikájának adminisztratív szárnya.

Az RIIA szabályai szerint „ha egy értekezlet illetve annak része a Chatham House szabályzata szerint zajlik, akkor a résztvevők szabadon felhasználhatják az itt szerzett információkat, de sem az információforrás(ok), sem bármely másik jelenlévő kilétét nem fedhetik fel; ahogy arról sem ejthetnek szót, hogy az információt az intézet ülésén szerezték”.

A Bilderberg Klub alapítói a Chatham House szabályzatára építették üléseiket, mert ez lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon, magánemberként beszéljenek, és kifejthessék véleményüket, mely esetleg nem esik egybe az őket delegáló szervezet véleményével.

„Az emberek általában jóval elengedettebbek, ha nem kell a reputációjuk vagy a sajtóban idézett kijelentéseik következményei miatt aggódniuk.”

2002-ben a szabályzat alkalmazását tisztázták, szövegezését pontosították: „A Chatham House üléseit lehet tartani »nyilvánosan« vagy a Chatham House szabályzata szerint. Ez utóbbi esetben a felszólaló(k) és a hallgatók kölcsönösen megállapodhatnak, hogy az adott gyűlés vagy annak egy része a kötetlen megbeszélés érdekében szigorúan magánjellegű, és ezért a Chatham House szabályzata vonatkozik rá.

A Chatham House szabályzata a jobb nemzetközi kapcsolatok elérése érdekében teljes névtelenséget garantál azok számára, akik a ház falain belül szólalnak fel. A Chatham House fegyelmi intézkedéseket indíthat azon tagok ellen, akik megszegik a szabályzatot.”

A Bilderberg Klub elfogadta ezt a jóval kidolgozottabb szabályzatot. Jóllehet a résztvevők azt állítják, hogy a klub éves gyűlésein magánemberként, nem pedig hivatalos kormányzati minőségben vannak jelen, ez a kijelentés meglehetősen gyanús – különösen, ha a Chatham House szabályzatát összevetjük az Egyesült Államok Logan-törvényével, mely kimondja, hogy a választott tisztségviselők számára szigorúan tilos magántalálkozót szervezni befolyásos üzleti vezetőkkel, hogy politikai kérdéseket beszéljenek meg vagy tervezzenek el.

A Logan-törvényt abból a célból léptették életbe, hogy megakadályozza az Egyesült Államok állampolgárait abban, hogy felhatalmazás nélkül beleavatkozzanak az Egyesült Államok és külföldi kormányok kapcsolataiba. A törvény majd 200 éves történelme alatt eddig még egyetlen vádemelés sem történt erre a paragrafusra hivatkozva, azonban számos jogi esetben utaltak rá, és az sem ritka, hogy politikai fegyverként használják fel.

Egyetlen állampolgár sem úszhatja meg büntetlenül, ha külföldi országokkal játszik össze, fegyvert exportál, vagy illegális fegyvereladásokba keveredik; kivéve – természetesen -, ha a Central Intelligence Agency kötelékébe tartozó személyekről van szó.

Ebben az esetben nem csak azt engedélyezik számukra, hogy hasznot húzzanak az illegális fegyver- és drogkereskedelemből, de a független államok belügyeibe is beavatkozhatnak.

A Bilderberg Klub-találkozón részt vevő, és a Logan-törvényre fittyet hányó résztvevők névsora: Allen Dulles (CIA); William J. Fulbright szenátor (Arkansas, Rhodes-ösztöndíjas); Dean Acheson (Truman idején volt külügyminiszter); Nelson Rockefeller és Laurence Rockefeller; Gerald Ford (egykori amerikai elnök); Henry J. Heinz II (a H. J. Heinz Co. elnöke); Thomas L. Hughes (a Carnegie Endowment for International Peace elnöke); Robert S. McNamara(Kennedy külügyminisztere, a Világbank egykori elnöke); William P. Bundy (a Ford Alapítvány egykori elnöke, a Foreign Affairs folyóirat szerkesztője); John J. McCloy (a Chase Manhattan Bank egykori elnöke);

George F. Kennan (az USA egykori szovjet nagykövete); Paul H. Nitze (a Schroeder Bank képviselője, aki igen jelentős szerepet játszott a fegyverzetcsökkentési egyezmények ügyében, melyek mindig az RIIA direktívái szerint zajlottak); Robert 0. Anderson (az Atlantic-Richfield Co. elnöke, az Aspen Institute for Humanistic Studies vezetője); John D. Rockefeller (Nyugat-Virginia kormányzója); Cyrus Vance (Carter külügyminisztere);

Eugene Black (a Világbank egykori elnöke); Joseph Johnson (a 36 Carnegie Endowment for International Peace elnöke); Henry Ford (a Ford Motor Co. elnöke); Andrew J. Goodpaster tábornok (az Európai Szövetséges Erők egykori főparancsnoka, majd a West Point Katonai Akadémia igazgatója);

Zbigniew Brzezinski (Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, a Trilaterális Bizottság megalapítója); Alexander Haig tábornok (egykor európai NATO-főparancsnok, Kissinger titkára, Reagan alatt külügyminiszter); James Rockefeller (a First National City Bank elnöke).

A Bilderberg-gyűléseken mindig nyíltan beszélnek a felek, ám megbeszéléseik nem mindig zárulnak konszenzussal.

Bilderberg konferenia

A 2003-as versailles-i Bilderberg-konferencia két további – névtelenségben maradó, de a feltételezések szerint brit állampolgárságú – résztvevője is kifejti, hogy a munkabizottság egy moderátorból és két-három tagból áll.

Hat „munkabizottság” – bizottságonként három taggal – vezeti a megbeszélést. Minden egyes bizottsági ülés körülbelül két óráig tart. A tízperces bevezető beszéd után a résztvevők eldöntik, hogy be akarnak-e kapcsolódni a vitába, vagy egy, két, illetve három ujjuk felemelésével jelzik, hogy egy-, két- vagy háromperces hozzászólást szeretnének tartam. Elsőként az egyperces hozzászólások következnek.

A felszólalóknak minden egyes választott témára öt percük jut, majd ez után következnek az öt-, három- vagy kétperces kérdések. Nincsenek előre kiadott expozék, nincsenek feljegyzések, a küldötteknek azonban előre fel kell készülniük a vitára.

A „tervezett” résztvevők listáját már januártól köröztetik, a végleges lista márciusra készül el.

Az illetéktelen beszivárgások elkerülése érdekében a Bilderberg Operatív Bizottsága négy hónappal előre kijelöli a találkozó időpontját, az eseménynek helyet adó hotel nevét azonban csak egy héttel előtte közlik.

A konferencia megnyitóján az elnök felolvassa a Bilderberg működési szabályzatát, majd rátér az első napirendi pontra. A Bilderberg-konferencián kiosztott összes dokumentumon ott áll a jelzés: szigorúan bizalmas, nem publikálható.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar