Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Az ikrek faluja: csodatevő víz vagy valami más?

img

A helybeliek a „csodatevő” forrásvízre esküsznek, az orvos belterjes házasságokat emleget: így vagy úgy, a magyar–ukrán határtól harminc kilométerre fekvő Felsőveresmarton – más néven Nagykopányban (Velika Kopanya) – nem ismerik a véletlen szót, hiszen már a hatvanat közelíti az itt született ikerpárok száma.

A Nagyszőllősről Huszt felé haladó országút bükk- és tölgyerdőkkel szegélyezett lejtőiről lenézve bukkan fel a Tisza jobb partján fekvő több mint háromezer lakosú ukrán–ruszin település.

Errefelé már nemigen hallhat magyar szót az ember, a nagyszőllősi járásnak ebben a részében egyre kevesebben beszélik a magyart.

A községi tanácsháza valóban segítőkész és kedves dolgozóit viszont nem zavarják a nyelvi nehézségek, széles mosoly kíséretében teszik a látogató elé a faluról készült különböző újságcikkeket, a fotókról pedig a helyi ikerpárok mosolyognak. A vendégkönyv tele van ausztrál, orosz, cseh és dél-koreai látogatók bejegyzéseivel, jelezve, hogy az ikertéma más égtájak újságíróinak fantáziáját is megmozgatta.

A Kárpátalja című hetilap egy korábbi cikke szerint az első ikerpár születését 1941-ben jegyezték fel Nagykopányban, másodjára két évvel később születtek ikrek, majd 1949-ben a harmadik testvérpár is világra jött. Az igazi ikerdömping azonban a kilencvenes évektől indult be, a rekordot 2004-ben állították fel, amikor csak júniusban három ikerpár született a faluban. Vaszil Pilip polgármester az MTI munkatársainak elmondta, jelenleg 58-nál tartanak, vagyis összesen a mai napig ennyi ikerpárt regisztráltak, bár pontos statisztikát csak 1989-től vezetnek. Az újság számait alátámasztja, hogy 1989-től összesen 42 ikerpár született, a legutóbb épp október közepén. Nagykopány ezzel a teljesítményével bekerült az ukrán rekordok könyvébe.

Egyesek a falu forrásvizét látják az ikerszülések mögött

Az ikerszülés azonban nem csak az embereknél gyakori. A hároméves Vitalij és Vitalina Mikita édesanyja, Renata mosolyogva meséli, hogy éppen az ikerpár első születésnapján ellett ikerborjakat a család tehene. Elmondásuk szerint több falubeli arról beszél, hogy sokszor két sárgáját találnak a tyúktojásban, és általában ilyenkor kerül elő a csodatévő hegyi forrás varázslatos története.

Nagykopányban egyébként nincsen vezetékes víz, a falut szegélyező hegyekből azonban számos, rendkívül tiszta vizű forrás ered, ezt issza lényegében az egész település. A forrás vizét vezetékek segítségével vezették be a házakba, a nagy esés miatt nincs szükség földbe fúrt szivattyúkra. Renata elmondta, ötven évvel ezelőtt nagyapja elsőként vezette be a vizet a házába a faluban, ehhez azonban majdnem egy kilométernyi csövet kellett a földbe lefektetnie. A módszert az egész falu átvette, így mindenkinek forrásvíz csobog házában.

Renata unokatestvére, Edit Pilip is ikreket szült tíz évvel ezelőtt. A 28 éves asszony terhessége alatt sokáig csak egy babáról tudott, végül aztán Huszton mondták meg neki az orvosok, hogy két gyermekkel várandós. Azt mondja, váratlanul érte, de nagyon örült a hírnek; Jana és Ivan viszont nagyon kicsik, összesen 4,6 kilogramm súlyúak voltak. „Kockahasam volt, az egyik gyerek jobbra, a másik balra állt ki belőle” – mesélte nevetve, majd hasa elé téve kezét mutatja a „formát”. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e még egyszer ikreket, meglepő módon igennel válaszol.

Mások Csernobilra gyanakodnak

A Ukrán utcában lakó Natalia Paluh tud magyarul, bár már régen nem használta a nyelvet. Öt gyermeke közül a huszonnégy éves Jurij és Vaszilij ikrek, az egymás mellett, ugyanolyan ruhában álló két fiatalembert gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni egymástól. Natalia szerint itt mindenki a vizet tartja felelősnek, a forráshoz tartályokat, műanyag ballonokat és flakonokat visznek megtölteni, az átutazók közül sokan megállnak és feltöltik üvegjeiket. Az ikerszületések okaként egyesek az 1986-os csernobili atomkatasztrófát emlegetik, erre a felvetésre az asszony megemlíti, hogy akkor rendőrként dolgozó férjét is a baleset helyszínére vezényelték.

A sugárzás okozta ikerszülések összeesküvés-elméletét a nyolcvanéves Marija Csorba cáfolhatná meg, ha akarná. Az idős asszony ikerpárja, testvére korábban meghalt. Elmondása szerint a településsel szomszédos Kiskopányban rengeteg iker élt, sokan azonban már meghaltak. „Az Isten tudja, ő adja a gyerekeket” – feleli az okokat firtató kérdésre. Marijának összesen tíz gyermeke van, egyik fiának, Andrijnak két ikerlánya van: a kilencéves Julija és Ivanna viszont nem az egyetlen ikerpár a családban, rajtuk kívül a nagymama két másik gyerekének is vannak ikrei.

A faluban máig tartja magát egy történet, miszerint néhány évvel ezelőtt gyakran látogatta a települést egy munkácsi nő, akinek később ikrei születtek. A hölgy bizonyára megállt a Husztra vezető főút mellett lévő forrásnál, példáját sokan követik. Az MTI tudósítóinak ottjártakor több ember várakozott türelmesen a fabódéval körülvett, ikonokkal díszített forrásnál arra, hogy megtölthessék üvegjeiket. Egy szlovák rendszámú autóból négy fiatal száll ki. Nikola és Natasa Isak első gyereküket várják, s bár nem ikrekkel várandós, Natasa szeretne hazavinni a vízből. „Hallottunk a faluról és eljöttünk kipróbálni a vizet, aminek legfeljebb már csak a következő gyermekvállalásnál lesz hatása” – mondta mosolyogva a fiatalasszony. Nikola és Tatjana Migovic azonban célirányosan ikreket szeretnének és ezért hajlandóak voltak Ungvárról idejönni.

Az orvos szerint a belterjesség az ok

Mihajlo Német tizennégy éve praktizál háziorvosként Nagykopányban. Mint elmondta, a kutatások szerint a faluban több generációra visszamenőleg kimutathatóak az ikerszületések. A rendszerváltást megelőző években nem vezettek erről statisztikákat, és az újságírók figyelmét is csak a kétezres években keltette fel a szokatlanul magas ikerszületési arány.

„A helyi ukrán és roma nemzetiségűek körében egyaránt megfigyelhető az ikrek magas aránya, ennek oka pedig a településen belüli házasságkötések viszonylag nagy számában és az itt élők genetikai adottságaival magyarázható. Egyfajta jó értelemben vett belterjesség alakult ki, a férfiak és nők inkább helyben választanak párt maguknak és így a rokoni szálak szorosan fűzik egymáshoz a nagykopányiakat” – vélekedett a háziorvos.

Megjegyezte, ha egy család rokonságában már korábban előfordult ikerszülés, akkor ennek esélye a következő generációknál növekszik. Az orvos szerint a források vizének semmi köze nincs az ikrekhez, bár az tény, hogy magas az ásványianyag-tartalma és rendkívül tiszta. Ezekből télen-nyáron egyformán jön a víz, amelyet a nagy kiterjedésű, föld alatti természetes tavak táplálnak.

forrás: mno.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar