Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Komoly betegségek jelentkeztek az Apollo-program egykori űrhajósainál

img

1961-ben az Egyesült Államokban megkezdődött minden idők egyik legsikeresebb űrprogramja. 50 év elteltével azonban már lehet érzékelni a küldetések negatív hatásait: az egykori űrhajósok nagy arányban szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől. A Floridai Állami Egyetem kutatói szerint a kiváltó ok a mélyűr sugárzása.

Michael Delp NASA által támogatott új tanulmányában arról számol be, hogy azok az asztronauták, akik a Hold-misszióban is részt vettek, olyan kozmikus sugárzásnak voltak kitéve, mint korábban senki más.

Bár a NASA kutatói valószínűleg a legegészségesebb és legjobban átvizsgált személyek, az űrben megtapasztalt hatásokra ők sem voltak felkészülve. Az utazás negatívumai mára érzékelhetők: az asztronautáknál nagy számban jelentkeztek a szív- és érrendszeri problémák.

Delp ennek feltérképezésére az egykori űrhajósok halálozási adatait vizsgálta meg.

apollo-urhajos

A szakértő azt találta, hogy az Apollo-program asztronautái közt jóval nagyobb arányban, 43 százalékban állt szív- vagy érrendszeri probléma a halál mögött. Ez nagyjából négyszer-ötször több, mint azoknál az űrhajósoknál, akik sosem találkoztak a mélyűrrel.

Hirdetés

A kutató az egykori űrhajósok korlapjának elemzése mellett egerekkel is kísérletezett. Az élőlényeket olyan sugárzásnak tette ki, melyet a küldetésben részt vevők is megtapasztalhattak. 6 hónap elteltével – ez 20 emberi évnek felel meg – a rágcsálók érrendszerében komoly károsodások jelentek meg.

Ez az első tanulmány, amely az Apollo-program űrhajósainak halálozásával foglalkozik. Az 1961 és 1972 közt lezajlott küldetéssorozat nevéhez fűződnek a leghíresebb utak, így a holdraszállás és az Apollo 13 esete is. A 11 sikeres misszióból 9 során az asztronauták a mélyűrben is utaztak – éppen ezért a probléma nagy számban jelentkezik ezeknél a kutatóknál.

Delp vizsgálata igen aktuális, hiszen az utóbbi időben egyre több ország és magánszervezet jelentette be, hogy küldetést tervez a mélyűrbe. A NASA 2020 és 2030 közt egy holdkörüli missziót indítana, melynek hosszú távú célja a Mars elérése. Elen Musk, a SpaceX tulajdonosa is hasonlót forgat a fejében, elképzelése szerint 2026-ra már űrhajós sétál majd a vörös bolygón. – forrás:Florida State University/24.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar