Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Az Annunaki 2.rész

img

Nibiru, amit a „ keresztezés bolygójának” neveztek, mert pályája a Naprendszert a Mars és a Jupiter között keresztezte, továbbhaladt elliptikus pályáján, és messze eltávolodott a Naprendszertől, mielőtt a gravitációs erő visszahúzta volna. A Nibirut számos titkos (főleg egyiptomi) társaság „szárnyas lemez”-ként, mindkét oldalán szárnyat viselő körként ábrázolta.

A földi élet a Nap körüli pályán egy év alatt megtett út, azaz a napév alapján fejlődött ki; a Nibirunak viszont 3600 földi évbe kerül befutni Nap körüli pályáját, így ott ehhez alkalmazkodott az élet megjelenése. Logikusnak tűnik, hogy a Nibirun valamivel korábban alakult ki az élet, mint a Földön. Ezt az időbeli eltérést azzal lehetne érzékeltetni, hogy egy néhány hétig élő rovar az emberi lényeket nyilván halhatatlanoknak látná.

Körülbelül négyszázötvenezer évvel ezelőtt, a második földi jégkorszak idején, amikor a két bolygó ismét közel került egymáshoz, a Nibiru fejlett kultúrával rendelkező lakói – akik a sumér szövegekben Annunakiként szerepelnek – leszálltak a Földre. A sumerok szerint eleinte vízre szálltak le, mint ahogyan a földi űrhajósok is először az óceánban landoltak.

Az ősi űrhajósok először természetesen olyan támaszpontot kerestek, ahol kedvező az éghajlat, valamint könnyen lehet vízhez és üzemanyaghoz jutni. Ezeknek a követelményeknek csak egy hely tett eleget: Mezopotámia.

Annunakik

Az Indus vagy a Nílus völgye is megfelelő lett volna, de ott nem volt olyan könnyű fosszilis üzemanyaghoz jutni, nem úgy, mint a mai Irak déli részén, ahol még mindig bőséges olaj lelőhelyek vannak.

Miközben a legfőbb nibirui uralkodó, Anu (vagy An, vagy El – a forrástól függően) a Nibiruról felügyelte őket, az Annunaki űrhajósok nekiláttak a Föld szisztematikus gyarmatosításának Anu két fia, Enlil és Enki vezetésével. Később aztán az összes Annunaki vezető „isteni” státuszt kapott emberi alattvalóik szemében, vagyis ők lettek a Nefilim. Meglepő módon egyiküket Nazinak hívták. Jó kérdés, hogy vajon a XX. századi német okkultisták tudtak-e erről a kapcsolatról.

Enlil volt a misszió parancsnoka, Enki pedig a végrehajtó és a tudományos ügyekért felelős tiszt. A nibirui protokollnak köszönhetően a két féltestvér között azonnali és hosszan tartó ellentét alakult ki. Amint az később a földi dinasztiákban is megesett, az elsőszülött Enki a második helyre szorult, mert az anyja hivatalosan nem volt Anu felesége. Emiatt nem reménykedhetett abban sem, hogy trónra kerül. Mégis ő volt az, aki az első expedíciót vezette a Földre.

Egy épségben megmaradt szövegben Enki leírja, hogyan érkezett meg a Perzsa-öböl vizére: „Amikor a Földhöz közeledtem, a nagy hullámzás számos területet elöntött. Ahogy zöld mezőihez közeledtem, halmok és buckák [gátak és töltések] magasodtak fel parancsomra. Egy tiszta helyen építettem fel házamat […]”. Enki egyszerre volt tudós és mérnök. Vezetése alatt a Perzsa-öböl északi partján fekvő mocsarakat lecsapolták, gátakat és öntözőrendszereket építettek, és a Tigris meg az Eufrátesz folyókat összekötő csatornákat ástak.

Enki elsőszülött fia, Marduk vezetésével utánpótlás is érkezett. A látogatók földi idővel mérve több ezer év alatt -ami számukra csak néhány év volt – virágzó kolóniát hoztak létre, és immár minden figyelmüket elsődleges céljuk felé fordíthatták, ami nem más volt, mint az arany.

Annunakik

Számos kutató dolgozott már ki bonyolult metafizikai magyarázatokat arra, hogy mit kerestek az Annunaki telepesek a Földön. Legtöbbjük a Nibiru elhaladása és a Föld kialakulása által megzavart energiamezőket és spirituális dimenziókat említi. Sőt, egyikük szerint a fejlettebb kultúrával rendelkező Annunaki űrhajósok a bolygóközi ütközésben odaveszett társaik lelkét akarták megmenteni.

Ennél valószínűbb és jobban dokumentált azonban Sitchin és más szerzők feltevése, hogy az Annunaki telepesek a Föld ásványkincsei, különösen az arany iránt érdeklődtek, amit saját bolygójukon akartak felhasználni.

„Az űrhajósok aranyat kerestek, hogy megmentsék légkörüket, amin valószínűleg lyukak keletkeztek, csakúgy, mint ami Földünkén, mivel szénhidrogén-fluoridokkal szennyeztük az ózonréteget – magyarázza Lloyd Pye. – Az Annunaki megoldás az volt, hogy parányi aranylemezkéket szórjanak szét a légkör felső rétegében, hogy befoltozzák a lyukakat […].Ironikus módon a mai tudósok szerint ha valaha is kénytelenek leszünk befoltozni saját kilyukadt ózonrétegünket, a legjobb megoldás az lesz, ha a légkör felső rétegébe apró aranyszemcséket juttatunk”.

Úgy tűnik, az első próbálkozás, amivel a Perzsa-öböl vizéből próbáltak aranyat kinyerni, kudarcot vallott. Anu örökösével, Enlillel együtt ellátogatott a kolóniába, és meghagyta Enkinek, hogy találjon több aranyat. Enlil lett az egész földi gyarmat főparancsnoka, Enki pedig először Afrikába, majd

Dél-Amerikába hatolt be, ahol megkezdte az aranykitermelési munkálatokat. A korai aranybányászatot bizonyítják az Angol-Amerikai Részvénytársaság (Anglo-American Corporation) nevű vezető dél-afrikai bányavállalat részére az 1970-es években végzett kutatások.

A társaság tudósai ősi, körülbelül Kr. e. 100 000-ben végzett bányászati feltárások nyomára bukkantak. Hasonló korú feltárásokat találtak Közép- és Dél-Amerikában. Ez arra utal, hogy az Annunaki telepesek a világ minden táján kerestek aranyat, ami megmagyarázhatja, hogy hogyan terjedt el kezdetben az emberi faj a világon.

forrás: Jim Marrs: Rule by Secrecy című könyve

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar