Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Átok vagy egybeesés?

img

Sok amerikai megkönnyebbült, amikor 1989-ben véget ért Ronald Reagan második elnöki periódusa.

Nem mintha nem szerették volna – de ő törte meg a százhúsz éves halálláncolatot. 1840-től kezdve minden elnököt, akit 20-szal osztható évben választottak meg, hivatali idejében ért a halál.

Hármójuk – William Henry Harrison (1773-1841; megválasztották 1840-ben), Warren Harding (1865-1923; megválasztották 1920-ban) és Franklin Roosevelt (1882-1945;harmadszor megválasztották 1940-ben) természetes halált halt.

Négy közülük – Abraham Lincoln (1809-65; először megválasztották 1860 ban), James Garfield (1831-81; megválasztották 1880-ban), William McKinley (1843-1901; másodszor megválasztották 1900-ban) és John Kennedy (1917-63; megválasztották 1960-ban) merénylet áldozata lett.

Reagant először 1980-ban választották meg, és 1981-ben túlélt egy gyilkossági kísérletet. De a legenda szerint nemcsak véletlen egybeesésről van szó. Az igazi ok az átok, amelyet egy indián sámán akkor mondott ki, amikor William Henry Harrison 1813 legyőzte a nagy sóni vezért, Tecumseh-t, és ezzel befejezte a sónik szétzúzását, amely 1811-ben, a Tippecanoe Creek-i ütközettel kezdődött. (Állítólag Tecumseh-t is ekkor ölte meg Richard Mentor Johnson, aki 1836-ban van Buren alelnökjelöltje volt, ezzel a nem éppen épületes jelszóval: “Rontom-bontom, Tecumseh-t ölt Johnson.”)

Ámde az egybeesések – vagyis az olyan események, amelyekben feltűnő a hasonlóság , még sincs közös okuk – éppolyan rejtélyesek lehetnek, mint az átkok. Paul Kammerer biológus (1880-1926) vetette föl a “szerialitás” gondolatát, azt az elméletet, hogy a jelentőségteljes egybeesések (Jung ezt nevezte el 1952-ben “szinkronicitás”-nak) sokkal gyakoribbak, mint hinnénk, és lehet, hogy a világmindenségnek egy pillanatnyilag még nem ismert törvényét jelenítik meg.

Wolfgang Pauli, a Nobel-díjas fizikus (1900-58) kimutatta, hogy a jelentőségteljes egybeesések a részecskefizika egy elfogadható elvét képviselik – és ez az elv szerinte talán a hétköznapi világra is kiterjeszthető.

Rejtélyek szigete

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar