Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A szénsavas tó, melyből 1,6 millió tonna gáz szabadult ki 1986-ban

img

A szén-dioxiddal telített víz, magyarul szóda nagyon régóta kedvelt üdítőital, és hogy mást ne mondjunk, a fröccs egyik alapanyagaként az egyetemes magyar kultúra része.

Már maga az ötlet is milyen csodálatos, hogy valahol Kelet-Afrikában egy egész tó van tele szódával, és még csak patront se kell bele csavarni, ha kipezseg belőle a szénsav, mert természetes utánpótlás tartja mindig frissen. A valóság persze nem ennyire vidám, a Nyos-tó ugyan valóban létezik, de életveszélyes, éppen a szén-dioxid miatt.

A Nyos-tó Kamerun nyugati csücskében, a nigériai határhoz közel fekszik, egy kialudt vulkán kürtőjében. Pontosabban nem is annyira kialudt: 200 méteres mélységben, a tófenék alatti repedésekben, a vulkán egykori magmakamrájában még ott fortyog a láva, ami egyenesen a Föld magjával van összeköttetésben – ez adja az állandó szén-dioxid-utánpótlást a víznek.

A tó egyébként kb. 2 kilométer hosszú, 1,2 kilométer széles, a területe nagyjából másfélszerese a Margitszigetének. A vize pedig nem úgy szénsavas, ahogyan a pohárba kitöltött pezsgő: a szénsav a víz alsó, hideg, és sűrű rétegeiben található, a felső, melegebb rétegek egészen olyanok, mint bármilyen tó vize Afrikában. A 200 méter mély tó alsó rétegeiben azonban a tudósok számításai szerint 90 millió tonna szén-dioxidot tartalmaz a víz. És amikor az kiszabadul, nagy baj van.

1986. augusztusában, valószínűleg egy kisebb földcsuszamlás hatására a Nyos-tó egy hatalmas szén-dioxid buborékot köpött ki magából. Ami, mint az iskolai kémiaórákról tudjuk, színtelen, szagtalan gáz, és nagyobb dózisban fulladást okoz. Utólagos becslések szerint 1,6 millió tonna gáz szabadult ki a vízből, és mivel a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, a buborék tartalma óriási, halálos felhőként rá is ült a tó környékére.

Nagyjából 15 kilométeres körzetben mindenki meghalt: 1700 ember, 3500 háziállat. És hogy még horrorisztikusabb legyen: a tó vize ezzel párhuzamosan vérvörössé vált. Ennek magyarázata, hogy a mélyebb rétegekből a felszínre kerülő víz nemcsak szén-dioxidban, de vasban is gazdag volt.

A katasztrófa után francia és amerikai tudósok vizsgálták meg a tavat, és arra jutottak, hogy a gázkiáramlás néhány évtizedenként szükségszerűen meg fog ismétlődni. Hogy ezt elkerüljék, speciális csőrendszert építettek be a tóba, ami folyamatosan a felszínre szállítja a szénsavval telített vizet a tó aljáról, és így segít a szén-dioxidnak kiszivárogni a tóból.

Ha már ott voltak, megvizsgáltak más, hasonló vulkanikus környezetben fekvő tavat is. Amit találtak, nem túl szívderítő: a Kivu-tó Kongóban majdnem kétezerszer nagyobb a Nyos-tónál, és 256 milliárd köbméter szén-dioxid mellett 65 milliárd köbméter metán is van a vizében. És nagyjából 2 millió ember él a közvetlen közelében.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar