A Poszeidon kaland – UFO-bázisok a tenger mélyén 2.rész

(Az első rész folytatása.)

Az idegenek így folytatták: “A Földet hosszú időn keresztül úgy tartották számon. mint a Naprendszer állatkertjét. A ma létező fajok saját hibájukból genetikai mutációkat szenvedtek, ugyanis a kereszteződés kioltotta a faji jellegzetességeket, egyedül a tobozmirigy öröklődött tovább. Ezért aktiváltuk újra: így amikor rátok gondolunk, azonnal egyfajta zümmögő hangot fogtok hallani a fejetekben.”

Fiziológiai értelemben a tobozmirigyet az alábbiak szerint definiálhatjuk: borsó nagyságú idegtömeg, amely szárral csatlakozik az agy harmadik kamrájának hátsó falához, mélyen az agyféltekében, a koponya hátuljában. Szekréciós mirigyként ez felelős a melatonin nevű hormon kiválasztásáért.Vannak bizonyítékok arra nézve. hogy ez egy elcsökevényesedett szerv, a harmadik szem maradványa.

Energia, Isten és halál

Orlandót és Elenát ezután körbevezették a hajón. Figyelemre méltó részlet, mely egybevág mások tanúvallomásival, hogy képtelenség volt meghatározni a tökéletes megvilágítás forrását.

“Olyan volt, mintha a levegő kapcsolódott volna fel —jegyezte meg Ferraudi. — Megmutatták nekünk a motort: kerek volt, és a hajó pereme mentén húzódott, aminek átmérője nagyjából hetven méter volt. Egymással összekapcsolt orsókból állt. Más teremtményekkel is találkozhattunk ott: bár ők kék öltözetet és kesztyűt viseltek, valamint egyfajta rostélyt, ami eltakarta az arcukat: Meglepve kérdeztem: Ezzel a motorral repültük?

A minket kísérő egyik lény válaszolt: Nem, mi nem repülünk, egyszerűen csak egy erőmező mentén siklunk. Háromféle energiát hasznosítunk: kozmikust, mágnesest és szolárist. Az űrbeli mozgáshoz felhasználhatjuk mind a hármat, vagy akár csak egyet. Ami a hajónkat illeti, melyet ti repülő csészealjnak hívtok, egy darabból áll, mert amikor megépítjük, olyan, mintha kiöntenénk, és az ablakokat utólag ragasztjuk hozzá…” .

Isten és a halál kérdésére válaszolva a Poszeidonról jött úriemberek – ahogy Ferraudi nevezte őket — tömören válaszoltak.

“Számunkra az, amit ti Istennek hívtok, az abszolút energia egy formája, ami pedig a halált illeti, az csak egy változás a molekuláris struktúrában, egyszerű állapotváltás.

A nemiséget az utódnemzésre tartjuk fenn de van családunk és ismerjük a szerelmet Az élettartamunk sokkal hosszabb, mint a tiétek. A gyermekeink már az összes tudás birtokában születnek, és ezt tökéletesítik növekedés közben.”

A beszélgetés azután a nukleáris energia részünkről esztelen és felelőtlen használatára kezdett irányulni, ami nem csak azt az életteret veszélyezteti, amelyet velük megosztunk, de már a kozmikus egyensúlyt is. Ezután mutattak nekünk egy szerkezetet, melyet egyikük a kezében tartott, és utasítottak, hogy nézzünk ki az ablakon. amin túl egy szilárd test lebegett.

A lény ráirányította a szerkezetet, és kilőtt egy sugárnyalábot, ami felrobbantotta azt, amin kapcsolatba került vele Azt mondták nekünk. – Ez a színtiszta energia: amikor eléri célpontját, lebontja azt, teljesen felold mindent, amivel csak kapcsolatba kerül – És végezetül elhangzott egy utolsó felejthetetlen figyelmeztetés – Azt akarjuk, hogy tudjátok ezt az erőt sajnálatos módon fel kell használnunk, ha veszélyeztetitek a csillagközi harmóniát…”

Ezek után közölték Orlandóval és Elenával, hogy visszaviszik őket a helyre, ahol felszedték őket, és egy ideig semmire sem fognak emlékezni. Később azonban visszatértek a találkozás emlékei. Ferraudi például képes volt felidézni hogy megérkezésükkor a lények megkérték, hajoljon előre, majd ráirányítottak egy nagy erősségű fénysugarat, amitől elaludt.

Amikor felébredt, a nap már majdnem felkelt, és zsibbadtnak érezte a tagjait, de arra nem emlékezett, hogy fogott-e halat az éjszaka. Összeszedte a horgászfelszerelését, és hazament.

orlando ferraudi
Orlando Ferraudi

Tizenöt nappal később, amikor kezdte előszedni a felszerelést, hogy elmenjen egy szombat esti horgászásra ugyanarra a helyre, Ferraudi elgondolkodott magában.

“Nem tudom, miért kellene elmennem horgászni, ha úgyis csak elalszom.” És ekkor hirtelen kapcsolt. “Nem, nem aludtam el! Egy repülő csészealjon voltam! – Biztos vagyok benne, hogy mindezt nem álmodtam” -mondta Ferraudi Hector Antonio Piccónak, a neves kutatónak.

Miután több, mint nyolc éven át kérdezgette a szemtanút, és közben gondosan figyelemmel kísérte a gesztusait is, Picco azt a következtetést vonta le, hogy Ferraudi a teljes igazságot mondta. Az is nagy hatást gyakorolt Piccóra, hogy a lények nyilvánvalóan olyan tudományos és orvosi információkat is megosztottak Ferraudival, melyek jócskán meghaladták annak tudását.

Ferraudi például építeni akart egy gépezetet a rák gyógyítására. Kézírata elején, A rák kialakulása és eredete címszó alatt, Ferraudi így ír:

“A betegség oka a belső elválasztású mirigyek módosult funkcióiban keresendő; melyek, miután bioelektromos egyensúlyuk megbomlott, tökéletlen testnedveket juttatnak a véráramba, ami a sejtek irracionális formálódásához vezet. Ez a jelenség azzal a következménnyel jár, hogy ezek a nedvek a keringés folytán a test minden pontjára eljutnak, miközben a leggyengébb szervet keresik, ahol megfelelő hatékonysággal fejthetik ki káros hatásukat.”

1975 júliusában, évekkel azután, hogy Ortando Ferraudi körvonalazta ezt az elméletet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk felállította a rák elektromagnetikus teóriáját, amely nagyon hasonló módon közelíti meg a kérdést – annak ellenére, hogy Ferraudinak az orvoslással kapcsolatban csak a legalapvetőbb ismeretek voltak a birtokában. (vége)

Hirdetés