Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Minden borulhat, amit a fizikáról tudtunk?

img

Egy tudóscsoport elmélete szerint a fénysebesség nem állandó, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete óta hisszük. Ha a sejtésük beigazolódik, az alapjaiban rengetheti meg a modern fizikai kutatásokra alapozott világképünket.

Albert Einstein elméleti fizikus száz éve publikálta a tanulmányát a relativitáselméletről. Ennek egyik alapvető állítása az volt, hogy a fény sebessége minden körülmények között állandó. Ez lett a konstans, a kiindulópont, a kályha; a világegyetem legbiztosabb viszonyítási pontja.

Az e=mc2 képletet még az is ismeri, aki nem érti. A nemrég észlelt gravitációs hullámok, a Higgs-bozon felfedezése, vagy a fekete lyukak létezése mind igazolták Einstein elméletének helyességét. Hogy az elmélet gyakorlatba is ültethető, és az atomenergia felszabadítható, azzal mindenki szembesült, amikor az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira.

atombomba-nagasaki

Most az egész világ lélegzet-visszafojtva várja, hogy kiderüljön, Einsteinnek igaza volt-e. Ha tévedett, és az derül ki, hogy a fény sebessége mégsem állandó, az felboríthatja a modern fizikai elméletekből levezetett világképünket.

Mennyi? 0,96478

Egy tudóscsoport új elmélete szerint a fény sebessége nem mindig volt állandó, ahogy azt Einstein sugallta. Az általános relativitáselméletet már a megjelenésekor is sokan vitatták, de csak mostanra készültek el azok az eszközök, amikkel a fény sebessége mérhetővé válhat.

Mivel Einstein hipotézise az volt, hogy a fény sebessége állandó, ez azt is jelentette, hogy az idő és a tér viselkedése bizonyos körülmények között megváltozhat.

A fénysebesség állandóságának megcáfolása mindent felboríthat, kezdve az általános relativitáselmélettől a modern fizikai tételekig. Pedig ezt fontos lenne tudnunk, mert ebből a modellből kiindulva szokták levezetni, hogy mi történt az univerzum keletkezésének idején, az ősrobbanás utáni első másodpercekben.

albert-einstein-relativitaselmelet

Az új kutatások szerint a fény sebessége jóval nagyobb lehetett az univerzum keletkezésének idején. Az elmélet szülőatyja, João Magueijo, a londoni Imperial College professzora arra készül, hogy az elméletet a gyakorlatban is teszteljék.

A ma ismert univerzum struktúrái – így az összes galaxis is – az univerzum keletkezésének idején fellépő fluktuációk idején alakultak ki. Ezek az ingadozások a kozmikus háttérsugárzásban is megfigyelhetők (spektrális index); ezek voltak a világegyetem legrégebbi fényjelenségei.

Magueijo professzor és dr. Niayes Afshordi, a Perimeter Institute kutatója szerint ezeket az ingadozásokat az okozza, hogy

az univerzum keletkezése idején a fény sebessége még nem volt állandó.

Magueijo és dr. Afshordi létrehoztak egy modellt, amivel pontosan meg lehetne határozni a spektrális index pontos mértékét. A kozmológusok ma már egyre pontosabban tudják megbecsülni, hogy ennek mekkora lehet az értéke, így az elméletet hamarosan tesztelhetik is. Az eredmények vagy megerősíteni, vagy cáfolni fogják a modell helyességét.

joao-magueijo
João Magueijo

Magueijo professzor szerint az 1990-es évek végén bemutatott elméletük most ért abba a fázisba, ahol a helyessége már tesztelhető is. Ha a közeljövő megfigyelései alátámasztják a spektrális index mértékére vonatkozó becslésüket – aminek az értékét 0,96478-ban határozták meg –, az módosíthatja Einstein gravitációs elméletét. A kozmikus háttérsugárzás mértéke ehhez nagyon közel áll: 0,968.

A fénysebesség változékonyságának ötlete a bemutatása idején radikálisnak számított, de a számszerűsített becslés egy tesztelhető eszközt ad a fizikusok kezébe. Ha igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy a természeti törvények régebben nem olyanok voltak, mint manapság.

– mondta Magueijo.

forrás: index.hu – Hegyeshalmi Richárd / phys.org

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar