Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Világtörténelmi helyszínek madártávlatból – Lenyűgöző drónfelvételeken három ősi kincs

A távolról irányított légi járművek, közkeletű elnevezéssel, a drónok segítségével otthon, a karosszékből élhetjük át, hogyan is néznek ki a világtörténelmi helyszínek madártávlatból.

Letört csúcsú núbiai piramisok

Első megállónk Szudán, ahol a kusita nép néhány száz év leforgása alatt mintegy 255 piramist épített Núbia (mai Szudán északi része) területén, míg északi szomszédjánál, Egyiptomnál háromezer év alatt is „csupán” 145 piramis emelkedett ki a földből. Habár az egyiptomi fáraók kezdetben kiterjesztették birodalmukat e területre, s gyakran indítottak rabszolgaszerző expedíciókat, az Újbirodalom hanyatlásával párhuzamosan megkezdődött e titokzatos nép felemelkedése.

Az i. e. 9. század és az i. sz. 4. század között virágzó Kusita Királyság halotti építészetére nagy hatással volt az egyiptomi piramisépítés. A később Egyiptomot is leigázó civilizáció nagyságát hirdetik Meroé − elhunyt, mumifikált és ékszerekkel teleaggatott királyok és királynők számára épült − piramisai, amelyek három (nyugati, déli és északi) csoportban helyezkednek el. A legjobb állapotban fennmaradt északi rész 30 piramisból áll. Nyilvánvalóan egyiptomi mintát követnek, de mégis mások. Sokkal kisebbek, mint északi társaik, a legnagyobb is csupán 30 méter. További jellegzetes különbség, hogy a núbiai piramisok sokkal meredekebb szögben épültek, mint a Nílus északi partjainál állók.

A sírok elhelyezkedése is más: halottaikat a kusiták a piramis alá temették, nem pedig a piramis belsejébe. Ezenkívül Meroé piramisainak hiányzik a csúcsuk, 1834-ben ugyanis Giuseppe Ferlini kincsvadász azt hitte, hogy aranyból vannak, és letördelte őket. Rögtön az elsőnél szerencsével járt, így tovább folytatta a szégyenletes rombolást, de több aranyat már nem talált.

Angkorvat temploma

Utunk Kelet-Afrika után Délkelet-Ázsiába, Angkorvatba vezet. Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját, a 11. században hatalmát csak a Kínai Császárság múlta felül Ázsiában. A fővárosban csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, így az évszázadok során az enyészeté lettek. Ugyan Angkor hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.

Évente mintegy kétmillió turista keresi fel a Kambodzsa északnyugati részén, Phnompentől 240 kilométerre található, 1113 és 1150 között, II. Szurjavarman uralkodó által épített Angkorvatot, Angkor legjelentősebb templomegyüttesét, hogy megcsodálja a lenyűgöző, eredetileg hindu templomként használt, ma már buddhista szentélyként működő építmény 900 éves, égnek meredező tornyait, árkádos folyosóit és pompás domborműveit. A források szerint Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexumát mintegy 50 ezer munkás, továbbá ötezer kőfaragó építette.

Colosseum, a római aréna

Utunk végén térjünk vissza Európába, pontosabban a világ legnagyobb amfiteátruma, a római Colosseum fölé, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas. Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából készült aréna építését az i. sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. I. sz. 80-as megnyitásakor 100 napig tartó játékokkal ünnepeltek Rómában, ennek során mintegy ötezer vadállatot – köztük leopárdokat és oroszlánokat – gyilkoltak le. A Colosseumban egészen a 6. századig rendeztek gladiátor- és egyéb játékokat, majd a barbár hódításokat és Róma hanyatlását követően istállók, színes üzletek és hangos kereskedők költöztek az egykoron a birodalom dicsőségét hirdető amfiteátrum boltívei alá. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.

A mai modern stadionokhoz hasonlóan a Colosseumban is számokkal látták el a kétezer éves építmény szektorait a jobb tájékozódás érdekében: a szektorok számát eredetileg csupán belevésték a boltívek mészkövébe, később a jobb láthatóság érdekében piros festékkel emelték ki a megjelöléseket – állapította meg egy kutatás idén januárban. Ugyan a Colosseumba bárki bemehetett, szigorú szabályok vonatkoztak arra, hogy az egyes társadalmi osztályokba tartozók az amfiteátrum négy szintjén hol foglalhattak helyet. A legjobb hely természetesen a császárnak járt, aki az első sorban levő páholyból élvezhette a viadalokat, de szintén az első sorban ülhettek a szenátorok, a magisztrátusok és a Veszta-szüzek. A második szintről a magas társadalmi osztályba tartozók nézhették az eseményeket, a harmadikban a római átlagpolgárok, míg a legmagasabb szinten – a fapadokon ülve vagy állva – a nők és a szegények foglaltak helyet.

forrás: Múlt-kor

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár