Főoldal / Rejtélyek / A világ talán 5 legmisztikusabb dokumentuma és könyve, amiket máig nem sikerült megfejteni

A világ talán 5 legmisztikusabb dokumentuma és könyve, amiket máig nem sikerült megfejteni

Még mindig tartogat számunkra mesés titkokat ez a világ. Hiába fejlett a tudomány, ha van, ami rajta és a tudósokon is kifog.

Mint például ez az 5 ókorból, illetve középkorból származó misztikus, titokzatos könyv és írás, amelyek továbbra is fejtörést okoznak a tudósoknak és csak alig-alig sikerült eddig őket megfejteni.

Herculaneumi tekercsek

Az ókori Herculaneumban talált meglehetősen sérült, sőt, inkább elszenesedett papirusz tekercseket találtak, amelyeket nem igen lehet kibetűzni. Az I.sz. 79. augusztus 24-én a kitörő Vezúv hamuja Pompeji mellett a közeli Herculaneum városát is betemette és évekig „láthatatlan” volt.

Majd az 1750-es években Lucius Calpurnius Piso Caesoninus külvárosi villájában egy könyvtárat fedeztek fel. A papiruszok villája egy nagy épületkomplexum, amely a várostól északnyugati irányban található.

Nevét onnan kapta, hogy 1785 elszenesedett papirusztekercseket találtak benne, amelyek fontos dokumentációként szolgálnak a város mindennapjairól. A villához díszkert, zöldségeskert, valamint szőlőültetvény csatlakozott.

Csak napjainkban jutottak el oda a tudósok, hogy elvileg a tekercsek szétnyitása nélkül, röntgensugaras vizsgálatoknak vethetik alá, hogy megfejtsék a tartalmát. Korábban is próbálkoztak már ilyesmivel, ám mivel az ókorban faszén és ragasztó keverékéből készült tintával írtak, azt gyakorlatilag lehetetlen volt megkülönböztetni a megégett papirusz anyagától.

Carmarthen fekete könyve

Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb középkori kéziratának tartják a carmartheni Fekete Könyvet, ugyanis ez a legrégebbi teljesen walesi nyelven íródott kódex, ami ennyire jó állapotban fennmaradt.

Ráadásul ez a kötet tartalmazza az egyik legkorábbi utalást az óangol legendárium két ikonikus alakjáról, Artúr királyról és Merlinről is. A könyv 54 állatbőrből készült pergamenoldalból áll, és 1904-ben került a könyvtár tulajdonában.

A kéziratos könyv a 9-12. században népszerű vallásos valamint világi verseket gyűjtötte össze. Elnevezése a kódex fekete borítójára utal, jelenleg a Walesi Nemzeti Könyvtár tulajdonában áll. Ám annyi szépséghibája mégiscsak van ennek, hogy miközben szakértők ultraviola fénnyel vizsgálták rájöttek, hogy az elmúlt évszázadok során valaki számos részletet, rajzot és széljegyzetet eltüntetett a könyvből.

A kutatók szerint a 16. században tűntek el az írások – valószínűleg azért, mert akkori tulajdonosa (elvileg Jaspar Gryffyth) tiltottnak találta a tartalmat a jelen uralkodó nézetek szerint, vagy egyszerűen csak újra akarta használni a pergament, ami akkoriban igencsak elterjedt módszer volt.

Minószi agyagtáblák

1900-as években történt, amikor is Sir Arthur Evans brit archeológus, megvásárolta a knósszoszi telket, mert kutatni kívánt. Megérzése be is jött, mert ő lett a krétai Knósszosz palotakomplexum felfedezője, a minószi civilizáció nyomainak megtalálója és azonosítója.

Közel kétezer cseréptáblácskát sikerült felszínre hoznia a lineáris-rendszerű írásjelekkel és az ő nevéhez fűződik is a három különféle krétai írás, a két lineáris és egy hieroglif rendszer felismerése és különválasztása, melyek közül utóbb Michael Ventris sikeresen megfejtette a – legkésőbbi, már görögök által használt – lineáris B írásmódot.

Ellenben a lineáris A írás még várat a megfejtésére. Az írás első emlékei az i.e. 1450 körül leégett palotákból kerültek elő, ezeken az agyagtáblákon főleg a gabona-, bor- és olajkészletek elhelyezését és mennyiségét rögzítették.

Codex Sinaiticus és Józsué, 1 fejezet 10 vers

A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia-kézirat. A kódex tartalmazza az Ószövetség nagy részét és a teljes Újszövetséget.

Plusz megtalálható benne két más irat is, a Barnabás levele és Hermasz „Pásztor” című munkájának egy része. Lapjait Lipcsében, Szentpéterváron és Londonban, a British Museumban őrzik.

A kódexet Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) a tüzelésre váró papírok között, egy kukában.

2009. szeptember 2-án tette közzé a világsajtó, hogy egy kutató az egyiptomi Szent Katalin kolostor könyvtárában felfedezett egy eddig ismeretlen lapot a Codex Sinaiticusból. Nikolas Sarris egy 18. századi könyv kötése alatt találta meg a soha nem látott kódexlapot.

A harminc éves kutató egy fényképen fedezte fel a kincset érő kéziratot. Régebben szokás volt, hogy a Szent Katalin kolostor szerzetesei régi pergamenkéziratok lapjait használták fel kötésnek, mivel ezek az állatbőrből készült lapok rendkívül ellenállóak voltak.

Sarris korábban már részt vett a Codex Sinaiticus digitalizálási munkáiban, a fotón rögtön felismerte az értékes kéziratot, bár a kötés alatt csak a kódexlap egynegyede látszik, Jusztin atya, a kolostor könyvtárosa megerősítette Sarris gyanúját. Jusztin szerint Józsué könyvének első fejezete szerepel a megtalált részleten.

Platón zenei kód

Platón egy püthagóreus mintát használt műveiben, amellyel könyveinek zenei szerkezetet adott. Püthagorasz úgy vélte, hogy a bolygók és csillagok egy nem hallható muzsikát, a szférák zenéjét sugározzák, és Platón könyveiben ezt a harmóniát akarta visszaadni.

A titkos kód egyben arra is rámutat, hogy Platón 2000 évvel megelőzte Isaac Newtont, és matematikai úton próbálta leírni a természet törvényeit.

Dr. Jay Kennedy fedezte fel, Az állam című munkában szimbólumok rejtőznek, amelyek egy zenei mintát adnak ki. Ezek egyben az olvasókon is lemérhetők, akik a kódolt zenéhez hasonlóan élik át a művek által közvetített érzelmeket, így Platón úgy játszik olvasóival, mintha azok hangszerek lennének. Állítólag már nem járnak messze a kód feltörésétől.

forrás: Wadolowska Balogh Orsolya – noiportal.hu

Hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár