A nyugati világban a sürgős orvosi beavatkozáskor fellépő testen kívüli érzékelések természetesen a halálhoz kapcsolódnak, és az ezt tapasztaló személyek ezt gyakran összekapcsolják a lélek következő életbeni sorsával.

Indiában ezeket az élményeket a lélekvándorlás folyamatával társítják, ahol a lélek, amely a finomtestben lakozik, a halál időpontjában egy új helyzetbe kerül. Ha figyelembe vesszük az összes párhuzamot, amely a testen kívüli érzékelések és eltérítések között fennáll, lehetséges-e az, hogy bizonyos idegen lényeknek közük van a lélek vándorlásához?

Whitley Strieber szerint, látogatói elmesélték neki, hogy ők visszatérő lelkek. Striebert a látogatóival kapcsolatos élmény az alábbi általános gondolatra inspirálta:

“Lehetséges-e az, hogy a lélek nemcsak, hogy valódi, de a lelkek vándorlása vagy áramlása élet és halál között olyan folyamat, amelyet a tudat irányít, és a művészi érzék és a technológia támogat?”

Whitley Strieber

Ez az elgondolás teljes mértékben védikus, és következésképpen cselekedeteinket olyan lények figyelik és értékelik, akik majd a halál utáni sorsunkat irányítják. A modern állásfoglalások értékelésekor Strieber megjegyezte:

“Mivel azzal áltatjuk magunkat, hogy figyelmen kívül hagyjuk a lélek realitását, úgy képzeljük, hogy minden, amit csinálunk, egyfajta titok.” Strieber megkérdezte: “Ki figyel minket?”

Az alábbi történet jelzi valamennyire, hogy, hogy Strieber hogyan jutott el e gondolatokig. Elmesélte, hogy a látogatói láthatatlanul beszéltek hozzá, és többször is figyelmeztették, hogy ne egyen édességet! Pár héttel e figyelmeztetések után megkérdezte, hogy miért ne ehetne édességet, és ők azt válaszolták:

“Majd megmutatjuk.”

Hat nappal később, egy ismerősén keresztül, Strieber megtudta, hogy Ausztráliában egy nő cukorbetegségben haldoklik. Előző este a nő látott hét kis “kínai gombához” hasonlító embert, akik megjelentek nála és leszálltak a mennyezetről. A kis lények fölemelték a beteg nőt a plafonig, de amikor ellenállt, visszatették a földre. Ezután olyan víziója volt, hogy egy parkban ül, felölt egy kék köntöst, és figyeli a naplementét, miközben erős szél fúj. E jelek mind a halál szimbólumai. Élményei után a nő hamar meghalt. Striebernek azt is elmondták, hogy a nő nagyon konzervatív volt, és feltehetően nem foglalkozott olyan témákkal, mint UFO-k vagy humanoid látogatók.

Strieber ezt a meglepő történetet Ausztráliából hallotta, festői válaszként arra a kérdésére, hogy miért ne ehetne édességet. A szóban forgó történetben szintén hasonló látogatói voltak. Itt is szóba került a cukorbetegség, amely a test cukorlebontásának rendellenessége. Végül, miután Strieber föltette magának a kérdést, a válasz a világ másik feléről, egy ismeretlen személytől származott. Mivel a nő találkozása a lényekkel halálának egy szimbolikus közlése, Striebernek az ötlött az eszébe, hogy látogatóinak van valami közük ahhoz, hogy mi történik az emberekkel a haláluk után. Nehéz kimutatni a hasonlóságot Strieber látogatói és a védikus Yamaduták között. A két csoport között vannak különbségek, amelyek a két csoport eltérő szerepét jelzik, és hasonlóságok, melyek szerint a két csoport szorosan összefügg egymással. Például az egyik különbség az, hogy a Yamaduták a megszokott módon finom szinten cselekednek, míg Strieber szerint, amikor egyszer elrabolták őt, képes volt magával vinni a macskáját, ez pedig azt bizonyítja, hogy ez az út fizikai szinten történt.

Yamaduták

Mindemellett vannak hasonlóságok is. Például a Yamaduták furcsán és félelmetesen néznek ki, erősen negatív hangulatot hordoznak, láthatatlanul tudnak utazni, át tudnak menni a falon, és képesek testen kívüli érzékelést kiváltani emberekben.

Hasonlókat mondhatunk azon lényekről, akik többször elrabolták Betty Andreassont, de az egyik esetben sem volt más komplikáció. Például, az egyik elrablás során a nő egy klasszikus misztikus élményt élt át, majd később fehér köpenyes lényeket látott, akik a nyugati misztikus halálközeli élményekben szereplő lényekhez hasonlítottak.

Hogy pontosan megértsük, hogy itt miről is van szó, több információra van szükségünk. Én azt gyanítom, hogy itt találhatunk egy-két utalást egy komplex univerzális szabályozórendszerre, amelyben többféle intelligens lény működik.

Rejtélyek szigete / Felhasznált irodalomRichard L. Thompson: Alien Identities