Főoldal / UFO / Földönkívüli kontaktok / Reinhold Schmidt – Figyelmeztetés az atomháború veszélyeire

Reinhold Schmidt – Figyelmeztetés az atomháború veszélyeire

reinhold-schmidt-ufo

Kearney az Egyesült Államok közepén, Nebraska államban található, félúton Boston és San Francisco között. Itt találkozott először a földönkívüliekkel Reinhold Schmidt német származású amerikai terményfelvásárló.

1957. november 5.-én munka után kiment a búzaföldre szemlét tartani, majd a visszaúton egy különös fényt vett észre a távolban. Elhatározta, megnézi, mi okozza a titokzatos fényt, de ahogy közeledett, gépkocsijának motorja hirtelen leállt és ezért gyalog kellett tovább mennie.

Ahogy közeledett, már kirajzolódott előtte egy nagy, ezüstös színű, a földön álló objektum, amelynek felülete olyan volt, mint a polírozott fémé. Mialatt nézelődött, egy fénysugár tört elő a különös tárgyból és mozdulatlanná bénította a döbbent terményfelvásárlót.

Az UFO-ból ekkor két ember jött elő és felvitték Schmidtet a hajó fedélzetére, ahol négy férfit és két nőt látott, mindannyian magasak voltak, napbarnítottak és utcai ruhát viseltek.

reinhold-schmidt
Reinhold Schmidt

A férfiak közül hárman egy műszerfal előtt dolgoztak, míg a negyedik férfi felé fordult és németül közölte vele, hogy az elkövetkezendő napokban két műhold csődöt fog mondani, és csak a harmadik fog majd sikeresen pályára állni, de az is csak kevés információt fog majd visszaküldeni.A jóslat később be is vált.

– Minden jót, majd még látjuk egymást – így búcsúzott el az űrhajó kapitánya Schmidtől. Amikor elhagyta az objektumot, bezáródott mögötte az ajtó, és a tárgy felemelkedett, színe többször is megváltozott, majd nagy sebességgel eltűnt az égen.

Azokban a napokban számos UFO-észlelést jelentettek a környéken és másnap is tele voltak az újságok a repülő csészealjak feltűnéséről szóló hírekkel. Schmidt korábban sohasem hitt az UFO-kban, de ez a találkozás nagy hatással volt rá, bár először azt hitte, orosz titkos fegyverrel van dolga, amelyet német tudósok vezetnek.

Pár nappal később a helyi tévében egy rendőrségi felhívás hangzott el, amelyben az akkori megmagyarázhatatlan esetek tanúit keresték. Schmidt kötelességének érezte, hogy jelentse az esetet.

A helyi rendőrfőnök viszont nem hitte el a történetét és ezért egy éjszakára a fogdában tartotta, majd másnap ideggyógyintézetbe küldték, hogy vizsgálják ki az idegállapotát. Innen három nap elteltével kiengedték, mert semmilyen idegi vagy pszichikai rendellenességet nem tudtak kimutatni nála.

Ismerőseiből, barátaiból és munkatársaiból álló környezete elfogadta beszámolóját és rejtélyes találkozásának hamar híre ment a környéken. Három hónapon keresztül érdeklődő telefonhívások százait kapta.

1958. február 5.-én újra találkozott a látogatókkal. Ekkor az országúton hajtott és megint leállt az autója, az út melletti réten pedig leszállt a különös jármű, amelynek utasai elmondták, hogy egy másik bolygóról jöttek. Mint később megtudta, ez a másik bolygó a Szaturnusz.

A hajójuk hajtóanyagát a Napból és a Földön szerzett ásványokból nyerik. Az agya által kibocsátott impulzusokon keresztül találták meg másodszor, és természetesen bármikor képesek újra megtalálni.

A rövid kontaktust követően a tárgy a már ismert módon felemelkedett és elhagyta a helyszínt. Schmidt elhatározta, hogy előadást fog tartani a találkozásairól. Első előadásának estéjén, 1958. március 5.-én az UFO-k ötven perces demonstrációt tartottak a nyugati égbolton. Ezt több száz szemtanú látta.

1958. júniusában látogatói ismét megjelentek. Megkérdezték Schmidtet, akar-e augusztusban az Északi-sarkra repülni velük? Schmidt el volt ragadtatva, de megkérdezte miért pont az Északi-sarkra.

– Nevelési okokból – jött a válasz, és augusztus 14.-én sor került az utazásra. Schmidtnek megmutatták, hogy a szovjet tengeralattjárók a tengerfenéken méréseket végeznek, mivel ott akarnak atomrakéta-bázisokat telepíteni. Felvilágosították Schmidtet, hogy mindez rendkívüli mértékben növeli a háború veszélyét és azt is elmondták, hogy bár egyik nagyhatalom mellett sem elkötelezettek,

semmiképpen sem engednék meg egy atomháború kitörését.

Mindent megtennének ennek elkerülése végett, és megakadályoznák, hogy tönkretegyük bolygónkat. Megemlítették a sugárzást is. Schmidt űrhajós barátai azt is elmondták, van egy találmányuk, amellyel meg lehetne tisztítani az atmoszférát az atombomba robbanásból származó káros sugárzástól.

nuklearis-robbantas

Különböző műszerek segítségével megmutatták, mit idézne elő egy esetleges atomkatasztrófa. Figyelmeztettek továbbá, hogy az atomkísérletek következtében káosz léphet fel az éghajlatban, sőt még a bolygónk mágneses pólusai is kiléphetnek jelenlegi helyzetükből.

Schmidtnek demonstrálták, hogy ők nincsenek veszélyben.

Hajójuk könnyedén képes 60 000 km/óra sebességre és biztosították afelől is, hogy ez korántsem a végsebesség!

 A szaturnusziak azt is elmondták, hogy energiagondjaikat nem atomenergiával, hanem szabadenergia felhasználásával oldják meg.

Fél évvel később, 1960. január 24.-én újabb találkozásra került sor. Ekkor Schmidtet egy anyahajóra vitték, amelynek fedélzetén több kisebb UFO is volt. Ekkor vette észre, hogy a szaturnusziak telepatikus úton kommunikálnak egymással. Mutattak neki egy csarnokot, amelyben elfogott orosz és amerikai hadászati rakéták voltak. Filmen ismét bemutatták neki, hogy az atomrobbantások milyen veszélyt és utóhatást rejtenek.

Nagyon bántotta őket, hogy Földünknek már annyi mindent kellett elviselnie. Ezután képeket mutattak neki,

milyen paradicsomi állapot uralkodhatna bolygónkon környezetszennyezés nélkül, ha minden szerkezet szabadenergia felhasználásával működne, akkor rend és béke uralkodna a bolygón.

1960. február 9.-én következő útjuk Egyiptomba vitt. Látogatói itt elmagyarázták neki, hogy

a piramis felépítése 54 tonnás kövekből úgy volt lehetséges, hogy a helyszínen felfüggesztették a gravitációs erőt!

egyiptomi piramisok

Ezt követően egy háromszög alakú földalatti kamrába vezették a piramis alatt, ahol egy kisebb űrhajó volt és bizonyítékok Krisztus földi létére.

Egyiptomból a visszaút a Szovjetunión keresztül vezetett. Az űrbeli barátok mutattak Schmidtnek egy területet, ahol atombaleset történt. ezen a területen mintha egy hatalmas kéz radírozta volna le az élet minden formáját a felszínről. Az idegenek itt újra elmondták, hogy nem lehet megengedni egy esetleges atomháborút, mert minden élet ugyanígy kipusztulna és az utóhatás még a szomszédos bolygókra is veszélyes lenne.

– Bár igaz – mondták az idegenek – , hogy a Kozmikus Törvények nekik is előírják, hogy nem avatkozhatnak be más világok fejlődésébe, de ez egy kivétel lenne, mert egy földi atomháború az egész Naprendszer stabilitását veszélyeztetné.

Schmidt beszámolója az 1960-as évekbeli szovjet atombalesetről ma már tény, de erről csak 1979-ben szerezhetett tudomást a közvélemény, amikor a Hoffman és Campe kiadó gondozásában megjelent egy szenzációs könyv: Tudósítás és elemzés az eddig titkos szovjet atomkatasztrófákról.

A könyvet Zhores Medjegyev írta, akit 1973-ban utasítottak ki Oroszországból. Medjegyev azt írta, hogy 1958-ban a délnyugat-szibériai Kyschtym térségében történt egy atomkatasztrófa. 

Meggondolatlanul földbe fúrt lyukakba tüntettek el még aktív atomhulladékot, amely a hóolvadás következtében a talajba szivárgott, a vizet gőzzé alakította és vulkánkitöréshez hasonlatos gőzrobbanással a felszínre került a sugárzó anyag egy része is, amely katasztrofális hatással volt az élővilágra és a környezetre.

A szibériai atombaleset hivatalos elismerésére orosz részről csak 1988-ban, a glasznosztynak köszönhetően került sor.

Az UFO-kutatók szerint viszont a Schmidt által látott, óriási hőtől megolvadt terület azonos az említett atombaleset helyszínével és így 1960-ban Schmidt volt az első amerikai, aki tudomást szerezhetett az orosz balesetről. Már pedig ez csak akkor lehetséges, ha Schmidt állítása is igaz a földönkívüli – Szaturnuszról jött – látogatóiról.