Főoldal / Ősi civilizációk / Óriási tévedés is lehet a gízai piramis óriási kamrája

Óriási tévedés is lehet a gízai piramis óriási kamrája

Mi az igazság a nagy piramisban felfedezett rejtélyes teremről? Lehet, hogy nem is létezik. Ha igen, nem tudjuk, mire szolgálhatott. Eddig van egy világszenzációnak számító bejelentésünk elismert tudósoktól, és az arra érkező, meglehetősen durcás reakció Egyiptom részéről.

Túlzás nélkül állíthatjuk, valódi világszenzációról számolt be a ScanPiramid, egy japán-francia kutatócsoport: az úgynevezett müográfia módszerével egy eddig ismeretlen, repülőgép-méretű üreget találtak a Kheopsz-piramisban. Ez más néven a gízai nagy piramis, az ókor egyik csodája, az ember által valaha emelt legnagyobb építmény.

Eredeti magassága csaknem 150 méter volt, oldalainak hossza 230 méter, vagyis alapterülete csaknem 53 ezer négyzetméter.

Nem új, és nem óriási?

A felfedezés mindenkit meglepett, még az egyiptológiával foglalkozó szakembereket is. Olyannyira, hogy az egyiptomi régiségek minisztériuma is kiadott egy közleményt. E szerint olyan folyamatban lévő projektről van szó, amelynek eredményeit még nem publikálták, további kutatásokra, értékelésre van szükség.

Egyébként pedig évek óta köztudott, hogy a nagy piramisban akár több, rejtett üreg is lehet. Musztafa Waziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint az eredmények kielégítő tudományos értékelése előtt

a ScanPiramid csapatának nem kellett volna a nyilvánosság elé lépnie.

Emellett mindenkit óvott attól, hogy az üreggel kapcsolatban kerüljék az olyan szenzációhajhász kifejezéseket, mint az „óriási kamra”, illetve az új felfedezés. Jelenleg ugyanis egyik sem igazolható.

Az egyiptológusokat is meglepte

“Nagyon friss és váratlanul érkező bejelentés volt, egyelőre annyit tudunk, hogy az üreg a Nagy Galéria felett helyezkedik el, dőlésszöge hasonló. Jelenleg várjuk a »folytatást«”

– mondja Dr. Irsay-Nagy Balázs egyiptológus, az ELTE BTK  Egyiptológia Tanszékének adjunktusa.

Fotó: ScanPyramids

A leírtaknál a szakmának sincs több információja, ezért analógiák alapján próbáljuk árnyalni a két alapfelvetést: létezik-e egyáltalán a rejtett terem, és ha igen, mi lehetett a funkciója.

Mi lehet benne?

Piramisokat Egyiptom egész története során építettek. Az egyiptomi Óbirodalomként emlegetett fél évezredből, a Kr.e. 2686-2160 között 45-öt ismerünk, amelyek fáraók és királynék nyughelyéül szolgáltak. Ezek sem mind teljes építmények, van, amelyik nem készült el, és van, amelyet évezredekig használtak „kőbányaként”.

A lényeg viszont, hogy a 45 piramisból 42 darab javarészt tömör kőrakás, nem találunk benne járatokat, helyiségeket, még kamrákat sem. Ezeket ugyanis annak idején mind a földbe mélyítették, és emelték fölé a piramist – könnyen beláthatjuk, sokkal egyszerűbb módszer.

Analógiaként csak Kheopsz apja, Sznofru fáraó két piramisára tekinthetünk, az úgynevezett Tört és a Vörös Piramisra. Itt a folyosók és üregek éppúgy a felépítményben kaptak helyet, mint a nagy piramisban. A tudomány mai állása szerint igen jól ismerjük ezeket, és nincs tudomásunk párhuzamos kamrákról, rejtett üregekről.

“Annyira friss a bejelentés, hogy a jelenlegi adatok birtokában az üreg funkciójáról csak spekulálni lehet”

– hangsúlyozza a szakember.

Lehet, csak tévedés?

Ha létezik egyáltalán… Irsay-Nagy Balázs Tutanhamon sírkamrájának „rejtélyét” idézi fel:

2015-ben egy japán kutatócsoport napokra bezárkózva méréseket végzett, majd előállt a nagy hírrel: 90 százalékos bizonyossággal eddig ismeretlen helyiségek vannak a sírkamra falai mögött. Adataik pontos kielemzésére „visszavonultak”, azóta nem hallani róluk semmit.

2016-ban a National Geographic csapata megismételte a méréseket, és arra a megállapításra jutott, hogy egészen biztos, nincs ott semmi.

Két nagyon komoly kutatói csoport szögesen ellentétes eredménnyel, akkor most hol az igazság?

Laikusként adódik a megoldás, át kell törni a falat, és minden kiderül. Csakhogy Tutanhamon sírkamrájának falait festmények díszítik, több évezredes műalkotások. A tudomány emberei így kérdeznek vissza: vajon ki vállalná, hogy lekaparja a vászonról a Mona Lisát, hátha megbújik alatta egy másik festmény?

A gízai nagy piramisban azért ennyire nem érzékeny a környezet, elméletben nincs akadálya, hogy átfúrjanak a feltételezett terembe, akár csak akkorát, amin egy kis kamerát átküldhetnének. Erről azonban csakis az egyiptomi szakhatóság hozhat döntést, talán meglépi, talán nem.

Tudjuk azt is, hogy a hatalmas, 2,5 tonnás megfaragott kőtömböket csak ott alkalmazták, ahol szükség volt a nagyfokú stabilitásra, azaz a piramis oldalain, a járatok, kamrák, termek falainál. Magát az építményt jóval kisebb kövekkel „töltötték fel”.

Elképzelhető, hogy a most megtalált üreg valójában nem is üres, hanem a mérések egy lazább szerkezetű „töltelék anyagot” mutattak ki.

smét hangsúlyozzuk, nagyon friss eredményről van szó, fentiek nem többek feltételezéseknél, a tudomány határain belül mozgó lehetőségeknél. A válaszokat majd a további kutatások adják meg.

Egyiptomi sértődöttség

Végezetül lássuk, mi lehet az egyiptomi minisztérium távolságtartó nyilatkozatának oka. Pontosabban nem látjuk, mert nem láthatunk bele a hivatal és a kutatók közti megállapodásba, nem ismerjük ennek a nyilvánvalóan „tudománypolitikai vagy tudománydiplomáciai” ügynek a hátterét. Irsay-Nagy Balázs érthető módon nem kíván találgatni.

Egyiptomban jelenleg három helyszínen zajlik magyar ásatás, ezek közül kettőt az ELTE végez, így a szakember saját tapasztalatból is megerősíti:

a helyszínen dolgozó külföldi csapatok a munkájukat és a nyilvánossággal történő kommunikációt természetesen mindig az egyiptomi hatóságokkal egyeztetve végzik

Talán ez nem történt meg, talán valami egészen más indokolja a hűvös fogadtatást, egyszer csak kiderül.

forrás: 24.hu

Hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár