Főoldal / Rejtélyek / Kryptos megfejthetetlen rejtélye

Kryptos megfejthetetlen rejtélye

kryptos01

Tavaly októberben profi és amatőr kódfejtők beszéltek meg találkozót egy étteremben a Virginia állambeli Langleyhez közel. Az est témája egy mind a mai napig megfejtetlen szöveg volt, ami egy modernkori szobron található. Rejtélyes mivoltát neve is tükrözi: Kryptos.

A Kryptos a CIA Langley-ben található központjának belső udvarán lett felállítva 1990. november 3-án. Alkotója Jim Sanborn, amerikai szobrász. A hely jellegéből adódóan nem sok földi halandónak adatik meg, hogy élőben megvizsgálhassa a különleges kreációt. Mivel a műalkotáson kódolt szövegek olvashatók, természetesen sokan vágynak a megfejtés dicsőségére még akkor is, ha csak fényképről vagy másolatról ismerik.

kryptos02

A mű nevének eredete ógörög, jelentése: „láthatatlan, rejtett, észrevétlen”.
A szobor egy S-alakban hajlított nagyméretű, vörösréz fémlap, amelybe betűk vannak lyukasztva. A karaktereket mindannyian ismerjük, hiszen az általunk is használt abc 26 betűjéből és kérdőjelekből állnak össze. Az alkotást borító négy kódolt szöveg azért nem hagyja nyugodni az amatőr és profi kódfejtőket, mert kizárólag történelmi, 1650 előtti módszerekkel lettek kódolva. Magyarul: meg kellene tudni fejtenünk őket.

Hogy ez sikerült-e? Nem!

A négy üzenet közül az elmúlt majdnem huszonöt évben csak az első hármat sikerült feltörni. A CIA mellett az NSA – Nemzetbiztonsági Ügynökség – is munkához látott. Összeállítottak egy csapatot, amelynek tagjai nem kevés munkával feltörték az első három üzenetet, de a negyedikkel mind a mai napig nem boldogulnak. Az eddig elért eredményeket pedig titkosították.

A fent említett vacsorán jelen volt az NSA egyik kódfejtője, valamint az a két ember, aki ismeri a megfejtést: a rejtélyes mű alkotója, Jim Sanborn, szobrász és a CIA kriptológiai osztályának nyugalmazott igazgatója, Ed Scheidt. Ő az, aki a szövegek elkészítéséhez a szakmai támogatást nyújtotta.

kryptos05

Habár az eredeti alkotást civilek nem tekinthetik meg, az internet korában aligha maradhat egy ilyen alkotás titok. Számos weboldalon olvashatunk a szoborról, méretarányos másolata pedig – meglehetősen magas áron – megvásárolható. Kódüzenetek iránt érdeklődő szakemberek és laikusok százai osztják meg egymással lelkesedésüket és eddig elért eredményeiket fórumokon.

Ha abból indulunk ki, amit hollywoodi filmekben látunk, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a CIA előtt egyetlen titok sem maradhat feltáratlanul. Így érthető, hogy mennyire kínos a hírszerző szolgálat számára az, hogy a főhadiszállásának területén lévő üzenetet egyik szakemberük sem tudja megfejteni.

A filmek mellett meg kell említenünk a könyvek hatását is. Ki nem ismerné Dan Brown: A Da Vinci-kód című bestsellerét. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a borítón szereplő szövegrészlet a Kryptos-on látható kódolt üzenetből lett kölcsönözve.

kryptos03

Tíz évvel ezelőtt James Gillogly, kaliforniai informatikus kijelentette, hogy számítógép segítségével sikerült dekódolnia a szöveg első három részét. Erre a CIA azzal reagált, hogy kijelentette: ugyanazon szövegrészeket egy évvel korábban David Stein munkatársuk is megfejtette. Stein állítólag nyolc évet töltött a kód feltörésével.

david-stein-kryptos
David Stein

Számtalan szabad óráját áldozta fel. Hagyományos módszerrel, papírral és ceruzával dolgozott közel 400 órát a megoldáson. A fennmaradó negyedik rész 97 karaktere azonban eddig mindenkin kifogott.

Jim Sanborn a szobor átadásakor arra számított, hogy az üzenetet néhány nap alatt megfejtik majd. Valószínűleg jót mulat magában, hogy ehhez jóval több idő kell. A megoldás nyilvánosságra hozatalától teljes mértékben elzárkózik, mert úgy gondolja, hogy műve veszítene varázsából.

A szöveg első két részletét a Vigenčre-sifrével kódolták, egy olyan enkripciós módszerrel, amely Blaise de Vigenčre (1523–1596) francia diplomatáról kapta a nevét. A kódolás szerint az abc egyes betűit néhány hellyel eltolják, az eltolás mértékét pedig a kulcsszavak adják meg. A kódot kriptológusok széles körben ismerik, mivel könnyen megérthető és használható.

kryptos04

Az negyedik részlet “csak” 97 betűből áll és nehéz benne szabályosságokra vagy mintákra lehet bukkanni. A Berlini fal lebontásának 25. évfordulója és 69. születésnapja alkalmából a szobrász adott egy kis segítséget a világ legokosabb elméinek. Komolyan elkezdett ugyanis aggódni azon, hogy nem éli meg azt a pillanatot, amikor végre valaki előáll a teljes – vagyis mind a négy szöveg – megoldásával. Elmondta, hogy a 97 betű utolsó hat betűje a “Berlin” szót adja ki és a soron következő szó a “clock”, vagyis “óra”. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg dolgozó kódtörőknek “mindössze” 86 megmaradt jelet kell(ene) megfejteniük.

Azt is rebesgetik, hogy Sanborn a mű felavatásakor az ügynökség korábbi főnökének, William Websternek átadta a megfejtést tartalmazó lepecsételt borítékot. Ilyen módon akarta biztos helyen tudni a megoldásokat, hogy bármikor ellenőrizhesse, ha valaki előrukkolna a helyes válasszal.

Lehet, hogy a Kryptos rejtélye soha nem oldódik meg, de ha mégis megfejti valaki az üzenet negyedik részét, Sanborn szerint csupán az fog kiderülni, hogy a szöveg egy újabb megoldandó rejtvényt tartalmaz.

forrás: Béres Zsuzsanna – noiportal.hu