Főoldal / Rejtélyek / Egyedülálló felfedezés oldhatja meg a Biblia egyik legnagyobb rejtélyét

Egyedülálló felfedezés oldhatja meg a Biblia egyik legnagyobb rejtélyét

koponya

Rendkívüli dél-izraeli felfedezés deríthet fényt a Biblia egyik legnagyobb rejtélyére, az Ószövetség talán leghírhedtebb és legtitokzatosabb népe, a filiszteusok eredetére.

Az ősi Askelón, a Kr. e. 7-12. századi közötti egyik legfontosabb filiszteus város falain kívül feltárt nagy temetőhöz hasonlót a régióban korábban még nem találtak.

Az Ószövetség „gazemberei”

Míg több mint egy évszázadnyi kutatás elég volt ahhoz, hogy azonosítsák a filiszteusok öt legnagyobb városát és a kultúrájukra jellemző leleteket, eddig mindössze néhány filiszteus temetkezést tártak fel – olvasható a National Geographic cikkében.

Egyszerűen fogalmazva, a régészek rengeteg edényt találtak, de csak nagyon kevés embert. A nemrég feltárt, 211, Kr. e. 8-11. századi emberi maradványt tartalmazó temető feltárásával azonban lehetővé vált a régészek számára, hogy válaszoljanak a filiszteusok eredetét és a helyi kultúrához való asszimilációjukat firtató kérdésekre.

Lawrence Stager, a Leon Levy-expedíciót, vagyis az Askelónban folyó ásatásokat 1985 óta vezető régész, a Harvard Egyetem professor emeritusa szerint a filiszteus központokban feltárt temetők hiánya egészen eddig a felfedezésig nem tette lehetővé, hogy pontos képet fessenek az ókori nép temetkezési rítusairól. Assaf Yasur-Landau, a Haifai Egyetem régésze szerint a kutatók annyira kétségbeesetten kerestek – sikertelenül – sírhelyeket, hogy már azzal viccelődtek, a vikingekhez hasonlóan bizonyára a filiszteusok is a tengerbe temetkeztek.

A filiszteusok az Ószövetség leghírhedtebb „gazemberei” közé tartoznak. Az Ótestamentumban hangsúlyozottan „körülmetéletlenekként” megjelenő, az izraelitákkal folyamatosan hadakozó, és egy időre még a Frigyládát is megkaparintó nép a mai Dél-Izrael parti területeit – a Gázai-övezetet is beleértve – tartotta ellenőrzése alatt. Filiszteus volt többek között Delila is, aki elárulta Sámsont, és levágta a testi erejét adó haját, de szintén a filiszteusok közül került ki Góliát is, aki elől Saul király katonái a sátraikba menekültek vissza, és akit végül Dávid egy parittyával terített le.

csontvaz

Az első, filiszteusokhoz kapcsolódó régészeti lelet a Kr. e. 12. századra datálható. Régióba történő érkezésüket egy – ahogy Stager fogalmaz –, a helyi lakosságéhoz képest „rendkívül különböző kultúra” felbukkanása jellemezte. Ennek része volt az ókori Görögországban megfigyelttel szoros párhuzamba állítható edényművesség, az Égei-tenger partvidékén jellemző írásfajta használata, valamint a disznófogyasztás is (és alkalmanként még kutyát is felszolgáltak). Az Ószövetségben számos helyen említik, hogy a „betolakodók” Kaftór szigetéről, vagyis a mai Krétáról jöttek.

Számos kutató kapcsolatot vél felfedezni a tengeri népekkel, ókori népek azon titokzatos csoportjával, amely elsősorban a Földközi-tenger keleti partvidékén a Kr. e. 12-13. században zajló fosztogatásairól vált ismertté. Egy III. Ramszesz fáraó thébai halotti templomában található dombormű, amely az uralkodó Kr. e. 1180 körül a tengeri népek ellen vívott csatáját örökítette meg, számos törzs nevét, többek között a jellegzetes fejfedőt és szoknyát viselő „peleszetekét” is felsorolja, akik feltehetően azonosak a filiszteusokkal.

filiszteusok-dombormu

Ebben az időben a peleszetek Askelónban vagy környékén telepedhettek le, amely ekkor már évszázadok óta egy fontos kánaánita kikötő volt a Földközi-tenger térségében. A filiszteusok öt városa közé tartozott még emellett Asdód, Ekron, Kirját Gát és Gáza is.

A tengeri népek otthonának kérdését hasonló homály fedi, mint a filiszteusok eredetét, így azok a kutatók, akik összekötik a fosztogató peleszeteket a filiszteusokkal, most joggal vélik úgy, hogy a nemrég feltárt temető ezen régészeti rejtély feltárásában is segíthet.

Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze – aki saját elmondása szerint a tengeri népek rejtélyének feltárására költené a pénzt, ha valakitől egyszer kapna egymillió dollárt – szerint az Askelónban kutató régészek megütötték a jackpotot. Más szakértők azonban úgy vélik, a filiszteusok titkának megfejtése nem ennyire egyszerű.

A Kirját Gát-i ásatásokat két évtizeden át vezető Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régésze inkább egy „kusza”, különféle, a Földközi-tenger partvidékének számos régiójából érkező csoportokból – többek között kalózszerű tevékenységet folytató férfiakból – álló kultúra képviselőiként tekint rájuk, akik bizonyos idő alatt telepedtek le a helyi kánaánita lakossággal együtt. Maeir is úgy véli azonban, hogy az askelóni temető fantasztikus felfedezés, mivel  segíthet a filiszteusok eredetét és más kultúrákkal való kapcsolatát taglaló kérdések megválaszolásában.

Váratlan felfedezés

A régészeti és írásos bizonyítékok többsége arra utal, hogy a filiszteusok eredeti otthona valahol az Égei-tenger partvidékén lehetett, ám az askelóni temető megtalálásáig nem bukkantak olyan, megkérdőjelezhetetlen módon a filiszteusokhoz köthető lelőhelyről származó emberi maradványra, amelyet a kutatók tanulmányozhattak volna.

A Leon Levy-expedíció tagjainak figyelmét néhány évvel ezelőtt az Izraeli Régészeti Hatóság egy, már nyugdíjba vonult munkatársa hívta fel a város északi falán kívül az 1980-as évek elején egy építőipari felmérés során talált filiszteus temetkezésekre. A kutatók 2013-ban próbafeltárásba kezdtek a területen, ám eleinte semmit sem találtak.

Harminc perccel az utolsó ásatási nap vége előtt a feltárás egyik vezetője, Adam Aja azon vette észre magát, hogy egy üres, nagyjából három méter mély gödröt bámul. A csalódott kutató úgy döntött, ezúttal olyan mélyre fognak ásni, amennyire csak tudnak.

Nem sokkal később egy emberi fogra bukkantak.

„Amikor megláttam a fogat, tudtam, hogy ez az a pillanat, amikor számunkra minden megváltozik”

– emlékezett vissza. A projekt tavaly július 8-án zárult le, összesen 211 emberi maradvány feltárását követően.

koponya02

Az ásatások egy olyan temetkezési gyakorlatot tártak fel, amely jelentősen eltért a kánaániták vagy a szomszédos júdeaiak hasonló szertartásaitól. Ahelyett, hogy a testet elhelyezték volna egy kamrában, majd egy évvel később összegyűjtötték, és egy másik helyre szállították volna a csontokat, az askelóni temetőben talált halottakat egyéni vagy kollektív sírokba temették, és ezt követően már nem mozdították el őket. A kutatók emellett néhány hamvasztásos temetkezésre is rábukkantak.

Az egyiptomiakkal ellentétben a filiszteusok csak nagyon kevés mellékletet helyeztek el a halottak mellett. Voltak, akiket néhány ékszerrel, míg másokat egy sor kerámiával vagy egy kis tégellyel temettek el, amely egykor parfümöt tartalmazhatott. A temetőben talált néhány gyermek szándékosan törött edénytöredékek alatt volt eltemetve. A régészek azonban úgy vélik, egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy ezek a temetkezési gyakorlatok kapcsolatba hozhatók-e az Égei-tenger népeivel.

Egy nemzetközi kutatócsoport jelenleg DNS- és izotópos vizsgálatokat folytat, hogy meghatározza az askelóni temetőben talált emberi maradványok eredetét, valamint a többi helyi csoporthoz való kapcsolatukat. Mivel a temetkezések többsége legalább két évszázaddal a filiszteusok régióban való megjelenése utánra datálható, eredetük pontos meghatározása – tekintettel a populációban elsősorban a vegyes házasságok következtében az évszázadok alatt végbemenő változásokra –akadályokba ütközhet. Daniel Master, a projekt társigazgatója, a Wheaton College régészprofesszora szerint az ásatás még csak a történet első fejezete.

regesz-csontvaz

Míg több filiszteus várost a Kr. e. 9-8. században leromboltak, Askelón egészen addig virágzott, amíg II. Nabú-kudurri-uszur, az Újbabiloni Birodalom királya 604-ben el nem pusztította. A város később a föníciaiak kezére került, majd a görögök, a rómaiak, a bizánciak és a keresztesek is elfoglalták, 1270-ben pedig végül a Mamlúk Birodalom uralkodója romboltatta le.

A kutatókra még évek, ha nem évtizedek munkája vár, ha teljesen fel akarják tárni, mit árulnak el a nemrég teljesen váratlanul felfedezett filiszteus temető leletei. Mint Master elmondta, amit a filiszteusokról tudunk, az ellenségeiktől tudjuk, azoktól, akik harcoltak ellenük és megölték őket. Most először nyílik arra lehetőség, hogy maguk a filiszteusok által hátrahagyott leletek segítségével ismerjük meg az ókori nép történetét.

forrás: Múlt-kor