Főoldal / Rejtélyek / Az elágazó világok elmélete

Az elágazó világok elmélete

Hugh Everett fizikus 1957-ben olyan ötlettel állt elő, amellyel, enyhén szólva, nem vívta ki kollégái elismerését. Azt állította, hogy a Világmindenség a maga szüntelen fejlődése során egyre újabb és újabb “világokra” bomlik, szaporodik, és hogy ez a folyamat elképzelhetetlenül régóta tart – talán örök időktől fogva. 

Amit nem tett hozzá, az legalább ilyen ijesztő: mivel a Világmindenség örök, ennek a folyamatnak soha nem szakadhat vége. Így tehát a világ elképzelhetetlen méretekben sokasodik… 

Mielőtt valaki arra gondolna, hogy hallott már a térbeli dimenziókról, és hogy itt nyilván ugyanarról van szó – felejtse el ezt a gondolatot. Ez annál több. Mert ugyan való igaz, hogy egyes jelek szerint a Mindenségben nemcsak az az egyetlen fizikai tér van, amelyet ismerünk, hanem végtelen számú egyéb tér is található ott, és mindegyiknek (feltehetően) más a fizikája, a törvényei – Everett nem erről beszélt. 

multiverzum

Szerinte is különbözőek ezek a világok, de úgy véli azért, mert mint egy elágazó ösvény, folyton kétfelé ágazik a világ, a legkisebb eseménynél is legalább kettő lesz belőle, aztán megint kettő, és így tovább. Mondjuk úgy, mint amikor elindul a kiskutya az ösvényen. Az első elágazásnál balra megy – az egy világ. De mehetne jobbra is, és akkor minden, ami azzal a kutyával történik, egy “jobbösvényes kutya világa” lenne. Ami, persze tovább és tovább oszlik.

Ha a kutya kölyköket ellik, akkor az egyik világban egy kölyke lesz, s másik világ jön létre akkor, ha kettőt ellik, és így tovább. Ha az ember futva ugyan, de eléri a villamost és felugrik rá, akkor az ő tette miatt az egész világ átalakul és más lesz, mintha nem érné el azt a villamost, ebben az esetben másféle világban fog élni, csupán emiatt.

De persze ilyen változások, “ösvény-elágazások” megszámlálhatatlan mennyiségben termelődnek nap mint nap hisz’ milliárd ember és még több állat él a földön. És akkor ez csak a Föld – ám a kozmoszban szerte még hány élőlény lehet…?

Egy másik fizikus, Frank Wilczek kijelentette: “Mennyire más lenne a történelem, ha a trójai Szép Helénának lett volna egy szemölcs az állán!” – és folytatta: a szemölcsöket mutáns gén hozza létre, gyakran a nap ultraibolya sugárzása hatására.

Mivel itt nálunk Szép Helénának nem volt szemölcse, attól egy másik világban lehetett. Ott tehát Heléna egyáltalán nem volt szép, nem tetszett meg a trójai király fiának, és nem rabolta el, nem lett az ügyből történelmet befolyásoló háború. Minek következtében Tróját nem foglalták el, az onnan menekülők nem jutottak el Itáliába és nem alapították meg a Római Birodalmat, és így tovább. Vagyis egyetlen szemölcs ennyire megváltoztathat mindent? 

A fentiekből levonható következtetés, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű Föld létezik valahol, de a múlt, a jelen és a jövő mindegyikben más és más. Az sincs kizárva, hogy milliárdszor milliárd Föld van, hiszen minden ember életében ez a mi világunk milliárdszor is “elágazik”, az események más és más fordulatot vesznek, más történik. 

multiverzum

E szerint az elmélet szerint az sem ritka – amint hogy ezt aztán átvették sokan a sci-fi irodalomban is -, hogy “én” itt és most, teszem azt, vízvezeték-szerelő vagyok, de valamelyik másik, a miénkkel valahogyan párhuzamosan létező világban híres színész vagy éppen ismeretlen birkapásztor.

De lehetek éppenséggel egy asszony is, mert a világ(om) akkor szakadt kétfelé először, amikor az anyaméhben a megtermékenyülés pillanatában eggyel kevesebb vagy több kromoszómát kaptam. És attól kezdve sok világban létezem. 

Mi értelme lehet mindennek a tudomány számára? Vajon csupán a hiperértelmes emberek agytornája az egész? Talán több annál, hiszen a feltételezés Einsteint és Niels Bohrt is foglalkoztatta már, manapság pedig egész tanulmányt szentelt neki Stephen Hawking, “korunk Einsteinje”.

Az biztos, hogy nemcsak a fizikusoknak, hanem a filozófusoknak is valóságos rémálom már a kérdés felvetése is. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a világmindenségnek ez az idő- és térkoncepciója éppen úgy helyénvaló, mint oly sok másik, amely eddig született. És hiába él az alapelv, amit minden tudós elfogadott – hogy fölöslegesen ne szaporítsuk a lehetőségeket ott, ahol erre nincs szükség -, azért csak sokak fantáziáját csiklandozza ez a világkép. 

Albertus Magnus, a nagy filozófus (1200-1280) már a maga idejében is ki merte mondani: “Sok világ létezik-é, avagy csak egyetlen? Ez ám az egyik legnemesebb és legemelkedettebb kérdés, amit feltehetünk a Természetnek…” 

Ezt olvastad már?

A dinoszauruszok 300.000 évvel a mexikói meteor-becsapódás után is éltek még – állítja egy kutató

Egy tudós azt állítja, hogy a dinoszauruszok egy meteorit-becsapódás következtében haltak ki, azonban nem akkor, …

47 év után megoldódhat a világ legrejtélyesebb gépeltérítése

Egy volt FBI-osokból, igazságügyi szakértőkből és magánnyomozókból álló negyvenfős csoport szerint végre sikerülhet kideríteni, ki …

Hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár