Főoldal / UFO / Az orosz Roswell 1.rész

Az orosz Roswell 1.rész

orosz-roswell01

Az 1908. június 30-i tunguz meteorit esete legalább akkora jelentőséggel bír Oroszországban, mint a Roswell-incidens az USA-ban. E napon hatalmas tűzgolyó zuhant le a szibériai Tunguzkában és robbant fel a tajga fölött.

A Föld történetének egyik legnagyobb erejű robbanásaként ismert és dokumentumokkal bőven alátámasztott incidenssel világszerte számos könyv és folyóirat foglalkozott.

Ötvennyolc évvel később, 1966 júniusának végén — más források szerint július elején — újabb különös objektum hullott a földre nagyjából 1300 kilométernyire az 1908-as tunguzkai helyszíntől, amit szintén óriási detonáció kísért.

A média taglalta ugyan az Ob melléki meteorit néven ismertté vált esetet, az orosz hatóságok mégis mind a mai napig szigorúan bizalmas ügyként kezelik. Az eseményt övező titkolózás rendkívüli módon megnehezítette Nyikolaj Kuzmin moszkvai UFO-kutató dolgát, aki felkereste és meginterjúvolta a szemtanúkat.

Ám e hiteles beszámolók az Ob melléki esetről valószínűleg a jéghegy csúcsát jelentik csupán. Kuzmin sejtette, hogy az orosz katonai és tudományos szervek oly mélyre temették a valós tényeket, hogy mind ez ideig semmiféle hivatalos nyilatkozat nem került napvilágra az eset kapcsán, sőt, még a becsapódási helyet sem határozták meg pontosan.

A négy különböző szemtanútól származó információ igen lassan, apránként szivárgott ki. A becsapódás feltételezett helyszínéül a nyugat-szibériai Topolovka nevű falutól 10-15 kilométerre észak-keletre eső tomszki övezetet jelölték meg — megközelítőleg 584 kilométerre Tomszktól északnyugatra —, a truemji és a tomszki övezetek határán.

A környéken két nagy folyó, az Ob és mellékága, a Trigorodszkaja található. Az 1966-os esztendőben intenzív UFO-tevékenység volt megfigyelhető a Szovjetunió fölött, nem meglepő hát, hogy erre az esetre is akkortájt került sor.

Az első szemtanú, akit Kunnin felkutatott, egy moszkvai geológus, név szerint Oleg Ivanovics volt. Ivanovics a következőképpen idézte fel a történteket.

“1966-ban, még kora nyáron felkértek, hogy vegyek részt egy terepfelmérő geológiai expedíción az Ob egyik mellékfolyója, a Trigorodszkaja vonalán. Június elején Moszkvából Tomszkba repültünk, onnan pedig csónakkal haladtunk tovább felfelé a folyón. Nagy forróság tombolt azon a nyáron, s nekem ez volt az első utam a tajgába.

Csodálatos, erdős táj vett körül minket. A terepszemle feltételezett olaj- és gázlelőhelyek után folyt, ám sajnos, eredménytelenül. A pontos dátumra sajnos nem emlékszem. Topolovkától úgy 20-30 kilométerre északkeletre jártuk a tajga vége-hossza nincs rengetegét. Egy nap épp egy ingoványos területen evickéltünk át, amikor Vaja, a szakácsnőnk belelépett a posványba és derékig belesüppedt. E kisebb baleset miatt úgy döntöttünk, tábort verünk és ott töltjük az éjszakát.

Másnap hosszú út állt előttünk, nem bántuk hát a kényszerpihenőt. Azon az éjjelen történt, hogy fülsiketítő sivításra riadtam fel. A zaj valahonnan az égből jött, majd beszakadt a dobhártyám tőle. A sátortetőn át is érzékeltük, hogy egy éles, vakító fényt árasztó tűzgömb száguld felénk.

Mielőtt azonban kirohanhattam volna a sátorból, a ragyogó gömb felrobbant. Körös-körül minden lángba borult. Meggyulladt az erdő is, s az iszonyatos hőségben védekezésül gyorsan vízbe mártottuk a pokrócainkat s magunkra terítettük. Szó szerint e hirtelen jött ötletnek köszönhettük az életünket.

Másnap reggelre valamelyest elült a tűzvész, nyomában azonban megfeketedett, megperzselődött fatörzsek meredeztek mindenfelé. Összeszedtük maradék holminkat, és úgy határoztunk, sürgősen levonulunk a helyszínről. Megindultunk a robbanás feltételezett irányába, ám akkor különös dolgokra lettünk figyelmesek.

Az iránytűnk megzavarodott, összevissza pörgött, a rádió adó-vevőnk elhallgatott, rajtunk pedig levertség és gyengeség lett úrrá. A környező fák mind azonos irányba dőlve hevertek a földön, s megszaggatott lombjuk úgy nézett ki, mintha valami óriási fésűvel tépték volna meg őket. Akkor fényeket vettük észre, élénk színben ragyogó fényeket. A fák között úgy láttuk, mintha a fel-felvillanó fényforrás félkör alakú lett volna.

Közelebb lopakodtunk. összeégett, feketére perzselődött, áramvonalas objektumot pillantottunk meg magunk előtt félig az ingoványba ágyazódva. A szerkezet külsőre két összepasszított lavórra emlékeztetett, aminek körben a peremén fények villogtak Az oldalán fedélzeti nyílás tátongott, amiből sűrű füst gomolygott elő.

orosz-roswell03
illusztráció

Közvetlenül alatta pedig ott sötétlett valami a földön. Amennyire a füsttől láthattuk, afféle csápszerűségnek tűnt. Jobban nem sikerült megközelítenünk az objektumot, az ingovány utunkat állta. Ott ácsorogtunk 25 méterre tőle, és felvételeket készítettünk De be kell, hogy valljam, egyik fénykép sem sikerült. Az a gyanúm, a radioaktivitás tette tönkre mindet.

Hamarosan mindnyájunkat szédelgés és hányinger kerülgetett. A látásom is rosszabbodott, mire úgy határoztunk hátrébb húzódunk lehetőleg biztonságos távolságba. Nemsokára besötétedett, és feltűnt az első helikopter. A fejünk fölött húzott el. Minthogy a rádiókészülékünk a robbanás óta használhatatlanná vált, nem tudtunk kapcsolatba lépni az egymás után érkező helikopterekkel.

Gyanítottuk, hogy mind ugyanoda tart, ahhoz az objektumhoz. Már azon morfondíroztunk hogy visszatérünk mi is a helyszínre, de a sötétség és a megkergült iránytűnk miatt meggondoltuk magunkat, és kivártuk a reggelt.

Másnap úgy tíz óra tájban visszamentünk ugyanarra a pontra, ahol tegnap álldogáltunk az ingovány szélén. Addigra eltűnt minden, se a szerkezetet, se mást nem találtunk. Mindössze sok-sok lábnyomot és a helikopterek fel-le szállásának jeleit a talajon. Egyszerűen fogalmam sincs, mi lett azzal az objektummal, vagy elvitték vagy elnyelte a mocsár. “

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár