Főoldal / Parapszichológia / Az intuíció ösvénye

Az intuíció ösvénye

intuicio

Nem tudjuk, hogy tudjuk, majd egy pillanat alatt megtudjuk – ez az intuíció, mely születésekor még bizonyítatlan bizonyosság, és csak később igazolódik: amikor sikerül megmenekülni egy katasztrófától, amikor megvilágosodik a relativitás természete, s amikor a fehér legyőzi a feketét a sakktáblán – a furfangos felügyelő pedig megnevezi a tettest, akire senki nem gyanakodott.

„Még az is lehet, hogy Ön nem tudja, mit látott vagy hallott. Ön csak az eredménynek van tudatában. Úgy is fel lehet fogni, hogy Ön nem tudja, mit tud. Ha tetszik, ezt intuíciónak is nevezhetjük”, mondja Hercule Poirot a Gyilkosság a vacsorán egyik hősnőjének, akinek megérzései különösen találóaknak bizonyultak. Ahogy Agatha Christie-é is, mikor az intuíció olyan meghatározását adja a felügyelő szájába, amellyel számos mai tudós is egyetértene.

Az intuíció ugyanis igen gyakran ered észre nem vett érzékelésekből, amelyek nem érik el tudatküszöbünket. Ezek az információk ott cirkulálnak agyunk áramköreiben, mint egy puzzle darabjai, majd odabent egyszerre összeáll a kép: mi már csak erre eszmélünk.

A neurális kirakós játékról mit sem tudva úgy tűnhet, felismerésünk a semmiből támadt zseniális ötlet, vagy égből kapott ajándék. Ha pedig a magasabb világok sugallata, miért is korlátozná tér és idő? Miért ne láthatna távolba vagy a jövőbe?

A jósok és tisztánlátók egyelőre nem nyertek igazolást a tudománytól. Ettől még lehetnek köztük valóban intuitívak, akik kiválóan következtetnek akár arc, mimika, mozgás, hanghordozás alapján a karakterre, abból pedig a sorsra. Látogatóik ledöbbennek, mondván: olyan, mintha mindig is ismert volna engem. S elhiszik, hogy mindezt a tarot kártya vagy a bolygók állása árulta el a jósnak.

Sőt, legtöbbször maga a jós is így véli. Ő valóban lapokat vagy csillagokat lát. Elméjének öntudatlan mélységeiben ugyanakkor egészen más információkat dolgoz fel: amelyek a klienstől érkeznek. Miközben a kártyákat rakja ki és ellazul, tudat alatt már nagyban zajlik ama másik kirakós is. A friss benyomások keresik megfelelőiket a múlt gazdag kartotékaiban.

Az intuitív jósok jóval több embert ismernek jóval mélyebben, mint mások. Míg a legtöbben néhány dimenzió mentén jellemzik a többieket, amilyen az extraverzió, kedvesség, megbízhatóság, intelligencia, ők ezeken felül mintázatokat vesznek észre. A horoszkóp például azért működhet esetükben, mert 12 jegyével, 12 házával és 10 planétájával van olyan bonyolult, hogy mindent kivetítsenek belé, amit tudattalanul a személyiségről leolvasnak.

A Rorschach- vagy Szondi-teszt értékelése statisztikákon alapul ugyan, de valószínű, hogy a gyakorló pszichológusok ezekhez is hozzáadják a maguk intuícióját. Amikor egy sima modorú páciens jelenlétében különös belső nyugtalanság fogja el őket, ennek oka nem az, hogy az illető kardfogú tigrist lát egy ártalmatlan tintapacában – sokan látnak hasonszőrű vadállatokat. Hanem egy türelmetlen kézmozdulat, egy szemvillanás és hasonló jelzések, melyek a szakértő agyában az elülső cingulum nevű területet aktiválják. Ennek üzenete pedig a tudat felé: vészhelyzet.

Hogyan születik az intuíció?

A kutatók szűnni nem akaró kíváncsiságának tárgya Einstein agya, amely azonban már soha nem fogja elárulni, mi zajlott benne, amikor ráébredt a relativitáselméletre. A nagy felismerések olyanok, mintha a semmiből érkeznének, s csak úgy előugranának a fejünkből, mondja John Kounios agykutató (Drexel Egyetem, Philadelphia), aki görög származásához híven a heuréka-élménynek eredt nyomába, mely elnevezés Arkhimédész legendás felkiáltásából ered.

Kounios nem kreatív tudósokat vizsgál, hanem átlagembereket, mondván, mindnyájunknál előfordulnak intuitív pillanatok. Például amikor megfejtünk olyan feladványokat, amelyekben három szót kapunk, és meg kell találnunk azt a negyediket, amely mindháromhoz hozzáillesztve értelmes kifejezést ad.

John KouniosKounios kísérleti alanyai EEG-sapkában ülve töprengenek ezen, miközben a tudós nyomon követi agyuk elektromos aktivitását. Amelynek alapján döbbenetes pontossággal megjósolható, mikor jut valaki megoldásra! Ezt megelőzően ugyanis az agy hátsó részén, az elsődleges látókéregben a hullámok rejtélyesen lelassulnak. Olyan ez, mint egy mentális szemlehunyás, amikor az agy röpke időre megszakítja a külső információk beáramlását. Sokan ilyenkor valóban becsukják szemüket, vagy a semmibe révednek.

Maga a megoldás bevillanása egészen másfajta, felgyorsult aktivitással, ún. gamma-hullámok keletkezésével jár, méghozzá a jobb halánték mögötti agyterületen. E tekervény idegsejtjei különösen hosszú nyúlványokkal rendelkeznek, maguktól és egymástól is igen távoli más sejtekkel létesítve kapcsolatot. Amikor olyasmin töprengünk, mi köthet össze látszólag független fogalmakat, valójában a jobb halántéklebeny válaszát várjuk. S amikor ez aktiválódik, olyan, mintha felkapcsolódnának elménk lámpásai.

A kutató kíváncsi az egyéni eltérésekre is. Kik azok, akik inkább végigpróbálják a logikus megoldásokat, és kik azok, akiknél a jó válasz mintha előzmény nélkül bukkanna elő? Kiderül, hogy ez utóbbi, intuitív problémamegoldók jellegzetes agyi aktivitása arra utal: ők szélesebbre tárják figyelmi kapuikat, mint a racionálisak. Tudattalanul több ingert vesznek fel a külvilágból, s agyuk szívesen játszik ezekkel, amiből számos szokatlan társítás támad.

Kívülről szétszórtak, belül szenvedélyesen kíváncsiak; a társadalmi szabályokkal szemben renitensek, az univerzum törvényeit viszont állhatatosan kutatják, vagy találmányaikkal teremtenek új korszakokat. Newton, Edison, Einstein és társaik különcségeik miatt nem ritkán kapnak utólagos autizmus diagnózist. Míg azonban az autisták könnyen elmerülnek a lényegtelen részletekben, az intuitív felfedezők egyik legfőbb erénye a lényegérzékenység. Einstein a világegyetemben ható elementáris törvények felfedezéséről pedig azt vallotta, hogy erre nincs logikai módszer, csak az intuíció, amelyet a látszat mögötti rend érzése segít.

Az intuíció intuíciója

Ha olyan probléma foglalkoztat, amely újszerű megoldásra vár, akkor rá kell futtatnunk elménket az intuíció ösvényére. Ennek különössége, hogy egészen a végéig semmi nem utal magára az intuícióra. Látszólag teljesen racionális gondolatok köröznek fejünkben, de egy tudatosan várt pont körül: ez a még ismeretlen intuíció.

Hogy közelítsünk felé, ahhoz fokozatosan el kell távolodnunk megszokott gondolatainktól. Vessünk fel minél több lehetőséget, olyanokat is, amelyek elsőre abszurdnak, nevetségesnek vagy elfogadhatatlannak tűnnek. A lehetőségek birodalmában egyre inkább az intuíció vezet bennünket, az intuíció, amely még nincsen jelen, azaz az intuíció intuíciója.

De milyen formában érkezik maga a felismerés? Ez teljesen egyéni lehet. A leggyakoribbak talán a képek, melyek belső látásunk előtt kirajzolódnak. Számos matematikai zseni, írja Stanislas Dehaene kognitív idegtudós (Collège de France), képes a matematikai viszonyok közvetlen észlelésére.

Olyan evidensen látják ezeket, mint bármelyikünk a számegyenesen azt, hogy 85 kisebb 100-nál. Megvilágosodásnak nevezett pillanataikban a matematikusok nem érvelnek akaratlagosan, nem gondolkodnak szavakban és nem végeznek hosszú, formális számításokat. A matematikai igazság egyszer csak megjelenik számukra. Később persze, hogy igazolják intuícióikat, órákig tartó munkára van szükség a bizonyításhoz.

Az intuíció tehát nem a megfeszített gondolkodás folyamán támad, hanem azt követően, rendszerint akkor, amikor a tudós mással foglalkozik, például egy fürdőben relaxál, mint a legenda szerint Arkhimédész. Gyakori az is, hogy a heuréka-élmény ébredéskor érkezik, vagy netán egy álom álarcában.

Elias Howe, a varrógép feltalálója 1884-ben már az egész szerkezetet megalkotta fejében, de akármennyit töprengett, csak nem sikerült rájönnie, milyen legyen a tű foka. Mígnem éjjel rémálmot látott: egy kőkorszaki törzs ejtette foglyul. A vademberek megkötözték, körültáncolták, lándzsáikkal fenyegetve őt. Épp arra gondolt, hogy ha meghal, nem fejezi be találmányát, amikor felnézett, s a szúrásra emelt dárdák hegyén szem formájú lyukakra lett figyelmes. Ébredés után jött rá, hogy ez a megoldás problémájára: a varrógépen a fonalat vezető lyukat a géptű hegyénél kell elhelyezni.

Életmentő intuíció

Dienes Zoltánnak, a 20. század egyik legintuitívebb matematikusának talán legnagyobb sejtése az volt, mi az, amiért a diákok többsége utálja a matematikát: mert nem érti annak olyan alapfogalmait, mint a helyi érték. Dienes játékok sorát találta ki, amelyek segítségével átlagos gyerekek is a matematikai viszonyok közvetlen és intuitív szemléletére tehetnek szert.

Dienes Zoltán

Az általa alkotott eszközök többségét inkább ismerik a világ különböző pontjain, mint nálunk. Talán mert Dienes korán kikerült Angliába, híres matematikus apjával, Dienes Pállal. Majd módszerével bejárta Amerikát, Olaszországot és Ausztráliát. Életének egyik emlékezetes története angliai korszakához kötődik. Feleségével a Côte d’Azure citromfesztiváljairól híres városában, Mentonban nyaralt, innen készült eleget tenni egy meghívásnak a Torinói Egyetemre. Mivel menjen? Kézenfekvő volt, hogy busszal. A vonatozás, többszöri átszállással, cseppet sem volt vonzó.

Induláskor azonban felesége váratlanul és igen határozottan tiltakozni kezdett: Ne menj busszal, mert azok karamboloznak! A professzor elhessegette: mit foglalkozik ilyen rémképekkel ebben a földi paradicsomban? Hiszen ezrével utaznak busszal a hegyeken át, és sehol egy baleset. – Felesége azonban nem tágított, és mivel éppen várandós volt, kíméletből Dienes a vonatot választotta. Az egyetemen megtartotta nagy sikerű előadását.

Másnap, mikor indult visszafelé, vett egy lapot. Mindjárt az első oldalon szerepelt a hír egy szörnyű karambolról: pontosan az a busz, amellyel jönni készült, a szakadékba zuhant és az utasok meghaltak. A professzor azt mondta: megszégyenített emberként érkeztem haza. A tudósi intuíció saját életfontosságú döntésében nem működött – a nevezetes női intuíciónak kellett azt kisegítenie.

Mítosz a női megérzés?

Sokat hallott sztereotip fordulat: hallgatok a női megérzésemre. S a legtöbben elfogadjuk, hogy létezik e speciális képesség, talán a férfi racionalitás kiegészítéseként. A kutatások egy ideig mindezt szépen igazolják: a nők rendre jobbaknak bizonyulnak mások szándékainak leolvasásában. Elvárt eredmények, ezért nem sok szó esik a témáról. Egészen addig, amíg Richard Wiseman pszichológus(Hertfordshire Egyetem) súlyos csapást nem mér a női megérzés legendájára.

Wiseman 2005-ös online kutatásában 15 000-nél is többen töltöttek ki kérdőívet arról, mennyire támaszkodnak intuícióikra. Ezután 10 fényképpár jelent meg a képernyőn, természetesen és mesterkélten mosolygó személyekről, s mindegyiknél ki kellett találni, melyikük őszinte, melyikük nem. A nők 71, a férfiak 72%-ban találták el.

Még érdekesebb, hogy a férfiak 76%-a látott át a nők hamis mosolyán, a nőknek viszont csak 67%-a ismerte fel ugyanezt férfiaknál. Ez már szignifikáns eltérés, főként ahhoz képest, hogy a nők 77%-a tartotta nagyon jónak saját megérzéseit, míg a férfiaknak csupán 58%-a.

Miért ilyen elbizakodottak a nők? Talán mert intuitív identitásuk nap mint nap támogatást kap olyan, főként nőkhöz címzett könyvekből, cikkekből, programokból, melyek az intuíció varázsszavával igyekeznek hatást elérni. Nem kis sikerrel.

Intuitív szakácskönyvek és diétás tanácsadók jelennek meg, mint az Intuitive cooking, az Intuitive eating. Az Intuitív gyógyító – hozzáférés az Ön belső orvosához című, értékesítési rekordokat elért írásból megtudhatjuk: hogyan kerüljük el intuitíve a betegségeket. A megérzések e komolyan vétele nem más, mint a női irodalom pop-pszichológiájának, a pszichoanalízisnek és a jungi pszichológiának az egzotikus házassága.

Az intuíciót, főként a nem verbális jelzések felfogását a nőknél elsősorban az anyaság erősítheti. Másodsorban az is, hogy évezredes alárendeltségükben rá voltak utalva a feljebbvalók mögöttes szándékainak kifürkészésére, hisz leginkább így tudtak rajtuk fogást találni és rájuk befolyást gyakorolni.

Az elvárható női fölény azonban a hazugság felismerése terén sem meggyőző. Amikor különféle embercsoportokat vizsgáltak, hogy mimika és viselkedés alapján mennyire képesek kiszűrni a hazugságot, nem a nők voltak a legjobbak, hanem a CIA ügynökei.

Aki valóban utoléri a hazug embert

Az emberek, beleértve pszichiátereket és rendőröket, a véletlen szintnél alig jobban ismerik fel a hazugságot. Ennek oka Claudine Biland pszichológus, A hazugság pszichológiája című könyv szerzője szerint, hogy legtöbben jobban hazudnak, mint amennyire leleplezik mások hazugságát. A közhiedelemmel szemben csak az ügyetlenül hazudók sütik le a szemüket vagy hebegnek.

A Lie to me sorozat főhőse ezért szinte látnoknak tűnik a tekintetben, hogy minden hazugságon átlát. Persze ő kitalált személy. De mégsem egészen. Modellje Paul Ekman, a Kaliforniai Orvosi Egyetem nevezetes pszichológiaprofesszora.

Ekman egész pályáját arcok tanulmányozásával töltötte. Még majmok arckifejezéseit is feljegyezte, másodpercről másodpercre, és hogy milyen viselkedés követte őket: lopás a másik állattól? Támadás? Vagy barátkozás? Később hasonló módszerrel kezdett kísérletezni a hazugság felismerésére.

Paul Ekman

Hogy a másodperc törtrészéig a hazudó emberek arcán is átfutnak a háttérben munkáló, valódi érzelmek, azt Ekman egy öngyilkossági kísérlet kapcsán kórházba került nőnél fedezte fel. A páciens, ahogy később bevallotta, eltökélte magát az újabb öngyilkosságra, de ehhez haza kellett volna jutnia.

Hogy elengedjék, meg kellett játszania orvosa előtt, hogy igazán jól van, és családja körébe vágyik. Ekman sokáig nézegette a beszélgetésről készült felvételt. Sokszoros lassításban vette csak észre, hogy a jókedvet tettető arcon, csupán egy másodperc törtrészéig, átfutott a mély bánat kifejezése.

E mikromimikákon kívül többnyire semmi nem árulkodik a hazugságról, ezek azonban oly röpkék, hogy alig lehet észlelni őket. Ekman viszont szorgalmasan fejlesztette képességét: lassított felvételekről próbálta eldönteni, az illető őszinte-e vagy hazudik. Ha nem sikerült, addig elemezte a mimikákat, amíg rájött, mit kellett volna észrevennie. Lassan állt rá agya arra, hogy automatikusan figyelje a mikromimikát és ne hagyja, hogy az irreleváns beszéd és testbeszéd elterelje. Ezt hívják információn alapuló intuíciónak, amely mivel a reflex gyorsaságát egyesíti a gondos elemzés előnyeivel, a lehető legbiztosabb.

Házassági teszt

Boldog házasságra vágyunk? Bízzunk az intuícióban. A Florida Állami Egyetem James K. McNulty professzor vezette csoportja szerint a nem teljesen tudatosult belső meggyőződés szinte már kezdettől a lehető legtalálóbban jósolja meg egy kapcsolat jövőjét.

A kutatók 135, a házasság első fél évében járó párt kérdeztek házastársi elégedettségükről, és mind azt mondták, remekül érzik magukat a kapcsolatban. Majd teszt következett: egy képernyőn 0,3 másodpercre felvillant a házastárs fényképe, majd hol egy pozitív, hol egy negatív jelző: nagyszerű, csodálatos, illetve: félelmetes, szörnyű.

Az alanyoknak a lehető leggyorsabban kellett eldönteni egy billentyű lenyomásával, hogy a jelző pozitív vagy negatív volt-e. Mire jó ez? Feltárja be nem vallott gondolatainkat! Ha ezek pozitívak, akkor a hitves képmásának láttán a pozitív jelzőre jóval gyorsabban, a negatívra lassabban reagálunk.

Tudat alatti ellenérzéseinket árulja el viszont, ha a pozitív fogalom észlelése késlekedik, a negatív viszont azonnal eszünkbe jut.

A párokat 4 éven keresztül követték nyomon, s ekkorra kiderült: a házasság kezdeti, tudatos értékelése nemigen számított, annál többet az ösztönös reakciók tesztje! Ha már az első fél évben negatív emóciók jelentkeztek, a felek később jóval gyakrabban adtak hangot elégedetlenségüknek, sőt néhányan el is váltak. McNulty professzor javaslata: ha intuíciónk azt sugallja, hogy valami nincs rendben, ne vegyük félvállról!

Szerző: Jakabffy Éva 

forrás: tudomany.blog.hu

Ezt olvastad már?

A regressziós hipnózis

A regressziós hipnózis az egyik legérdekesebb jelenség, amelyet a lélektan és a gyógyítás területén felfedeztek …

ordoguzok

A férfi, aki Skype-on keresztül végzi az ördögűzést

Isaac Kramer, a Katolikus Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke (nem viccelünk, tényleg van ilyen) a vocativ.com-nak nyilatkozva fejtette ki, …

Hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár