A londoni British Museum fantasztikus gyűjteményét több tízezer különféle lelet gazdagítja. Ennek fényében talán meglepőnek tűnhet, hogy ilyen mennyiségű műtárggyal kapcsolatban, csupán alig egy-két paranormális eseményt jegyeztek fel.
Ezek közül a legismertebb talán, a 22 542-es sorszámot kapott egyiptomi szarkofág története. A hieroglifákkal gazdagon díszített, gyönyörű énekesnőt formázó szarkofágot készítői Amon Ré istennek ajánlották.
Az 1880-as években bukkantak rá turisták a thébai bazárban. A különös műtárgyhoz, minimum 13 baleset vagy haláleset kapcsolható, melyek közül az első európai tulajdonosaival történt meg.
Az egyik férfi egy vadászbaleset során annyira komoly sérülést szenvedett, hogy az orvosok kénytelenek voltak az egyik karját amputálni, társa pedig rejtélyes módon nyomtalanul eltűnt, és soha többé nem hallottak róla.
Ezután a félkarú férfi eladta a szarkofágot kairói kereskedőknek, a jelek szerint még éppen időben, ugyanis a következő három tulajdonos közül egyik sem élt meg hosszú, boldog öregkort.
A későbbiek során a lelet Londonba került, ott egy gyűjtő vásárolta meg. Ő azonban már megfogadta ismerősei tanácsát, akik felhívták figyelmét a tárgyból áradó gonosz kisugárzásra, így aztán nem is várt vele sokat, gyorsan megszabadult tőle.
Következő gazdája fényképet készített róla – a fotós másnap meghalt. Úgy tartják, az előhívott képeken nem egy fiatal, elbűvölő lány, hanem a kamera lencséjét méregető, mélyen a szemünkbe néző vén banya rémisztő arcvonásai bukkantak elő.
A szarkofág következő tulajdonosának állatai másnap reggelre mind elpusztultak, és a hölgy házának összes ablaka darabokban hevert a földön.
Ő maga az időben érkező és életéért harcoló orvosi segítség ellenére mély, kómaszerű állapotba zuhant, ám ritka visszatéréseinek egyike során gyorsan eladta az életét megkeserítő szarkofágot. Ezt követően állapota rohamosan javulni kezdett, és hamarosan hazaengedték a kórházból.
Az egyiptomi műtárgy végül 1889-ben a British Museumban talált otthonra, az átok viszont tovább szedte áldozatait: a ládát a múzeum lépcsőin felcipelő két munkás közül az egyik elesett és eltörte a lábát, a másik pedig nem érte meg a következő hetet.
A legenda szerint az ekkor már hírhedt szarkofágot még művészeknek sem sikerült soha pontosan megörökíteniük.
Gondnokok és éjjeliőrök egész sora panaszkodott a szarkofágot körülvevő gonosz aurára. Egyikük furcsa jelenésről számolt be: állítólag torz, sárgászöld, ráncos arcot látott megjelenni rajta egyik éjszaka. Egy fotós a fényképei előhívása után öngyilkosságot követett el.
Miután a múmiát eltávolították a szarkofágból és Amerikába szállították, a dühös szellem állítólag elsüllyesztette az őt szállító Empress of Ireland hajót a St. Lawrence-öbölben.
1921-ben két alkalommal is ördögűzést végeztek rajta, és az előbukkanó jelenés – a feljegyzések szerint – lapos arcú, rosszindulatú, zselés testű kísértet volt.
Úgy tartják, a fedőlap külső oldalán látható hieroglifák erőteljes mágikus erői akkor léptek működésbe, amikor a test eltávolításával megszentségtelenítették a szarkofágot.
