Főoldal / Ősi civilizációk / Az egyiptomiak a Marsról származnak?

Az egyiptomiak a Marsról származnak?

szfinx-piramis

A The Wall Street Journal, Amerika közismerten konzervatív gazdasági és üzleti napilapjának 1985. január 31-i száma igen formabontó cikket közölt a Mars műemlékeiről.

A lap riportere, Mike Tharp által készített cikk rövid interjúkat tartalmazott a kaliforniai Berkeley egyetem néhány kutatójával, amelyekben a gigantikus, teljes kiterjedésében körülbelül másfél kilométeres kőarcról és a körülbelül nyolc kilométerre fekvő négy óriási piramisformáról kérdezte őket.

A szakértőcsoport mondta Tharpnak, hogy ezeket az alkotásokat

“egy lehetséges ősi civilizáció” hozta létre, a Mars őstörténetének egy korai szakaszában.

A Journal rámutatott, hogy ezek a képződmények egymillió évvel ezelőtt hasonló célokat szolgálhattak, mint a stonehenge-i kövek: az egyik piramis közelében állva látható, hogyan kell föl a Nap az Arc fölött. A Marsbéli Arc, jegyzi meg a cikk,

“titokzatos hasonlóságot mutat az egyiptomi szfinxekkel”.

szfinx-teve

Ezek után Tharp egy prominens szovjet lap, a Szovjet Élet egy cikkéből idéz (1984. augusztus), amelynek címe: “Piramisok a Marson?” A cikkben Dr. Vlagyimir Avinszkij a marsbéli “szfinx” nagyon egyiptomias megjelenésére reagál.

A cikk végén Dr. Lambert Dolphint, a NASA Mars-kutató csoportjának volt tagját, a Palo Alto-i SRI International vezető fizikus kutatóját idézik. Dolphin megállapította, hogy a Marson néhány roppant különös objektum látható, ami

“nem lehet természetes képződmény”, hanem emberi kéz kellett, hogy alkossa.

Néhány évvel később Carl Sagan, a Cornell Egyetem közismert csillagásza közös műholdas konferenciát szervezett amerikai tudósok és szovjet kollégáik számára a colorádói Boulderben, illetve Moszkvában. Mindkét országban körülbelül egy-egy tucatnyian vettek részt a négyórás összeköttetésben, amely 1987. júlis 18-án, szombaton zajlott, a pasadenai Bolygótársaság támogatásának segítségével.

carl-sagan-csillagasz
Carl Sagan

Többek között a The Los Angeles Times is beszámolt a jelentős eseményről. A Times jelentése szerint az orosz résztvevőket nem lehetett eltéríteni attól a témától, hogy a haragvörös bolygón létezik vagy valaha létezett élet.

Chris McKay, a NASA kaliforniai Mountain View-i Ames Kutatóközpontjának biológusa, aki szintén részt vett a konferencián, ezt nyilatkozta:

“Meg vannak győződve arról, hogy van élet a Marson.”

A legtöbb szovjet kutató alaposan megvizsgálta az Arcot és a közeli piramisokat ábrázoló fotókat, amelyeket a Viking szonda készített. Szerintük ez tiszta és tagadhatatlan bizonyíték arra, hogy

valaha egy nagyon intelligens és technikailag fejlett civilizáció élt a Marson.

Mások szerint talán éppen fordítva történt, vagyis

az ősi egyiptomiaknak volt olyan fejlett technikájuk, hogy meg tudták valósítani az évezred csodáját, azaz elmentek a Marsra és visszatértek!

ufo-okori-egyiptomban

A szovjet küldöttek körében elterjedt különböző hipotézisek ellenére sikerült általános álláspontot kialakítani:

a Marson lévő romok határozottan egyiptomi stílusban és építési módszerrel készültek!

Egy évvel később, 1988. július 7-én, csütörtökön, négy tudós, köztük egy volt amerikai asztronauta egy tudományos konferencián riporterekkel találkozott, hogy megvitassák a Viking 1 1976-os felvételeit. aprólékos kutatásuk eredményeképpen döntő bizonyítékokat tudtak felmutatni amellett, hogy egykor valóban élt egy ősi civilizáció a Marson.

mars-arc

Részletesen elmagyarázták, hogyan jutottak erre az egyhangú következtetésre a fényképek számítógépes nagyítása, matematikai mérések, a különböző formák geológiai elemzése és egyéb módszerek segítségével. az újságíróknak arra a kérdésére, hogy melyik földi kultúrához lehetne leginkább hasonlítani ezeket a leleteket, az volt a válasz, hogy:

“Semmi kétség, az egyiptomihoz, természetesen!”

Körülbelül egy időben ezekkel a konferenciákkal, egy igen érdekfeszítő könyv jelent meg a könyvesboltok polcain az egész országban. Hamarosan bestsellerré vált, többször újranyomtatták és rövid idő leforgása alatt bővített, átdolgozott kiadásokban is megjelentették.

Figyelemfelkeltő címe és nem kevésbé fantáziadús fedélterve sok ezer kíváncsi olvasó képzeletét ragadta meg: A múlt emlékei a Marson, avagy egy város az öröklét peremén, a képen pedig a Mars-felszín vöröses homokja látszik az éjszakai horizonton éppen föltűnő Nappal a háttérben.

A könyv szerzője a híres tudományos könyvek írója, Richard C. Hoagland, szerkesztője az antropológus és csillagászatikönyv-író Richard Grossinger.

Az alábbiakban következzen e műből néhány izgalmas és érdekes gondolat:

“Csaknem automatikus (ámbár hibás) a feltevés, hogy a marslakók a Marsról származnak. Jómagam is beleestem ebbe a hibába, amikor először szemügyre vettem az Arcot és észrevettem az egyiptomiak hatalmas építményeivel mutatkozó döbbenetes hasonlóságot; az első gondolatom az volt, ez kísértetiesen emlékeztet egy földi civilizáció kezdeteire, még asztronómiai vonalak is kiegészítik… Könnyű volt elfogadni, hogy egy egészen rendkívüli párhuzamos evolúcióról van szó…Arcok, piramisok, az egész megalitikus építészet, és ha ez mind össze is cseng saját történelmünkkel és a korai, technika előtti civilizációkról ismert példákkal…Leszámítva azt, hogy ezek természetesen a Földön voltak. Itt pedig a Marsról volt szó.”

Hoagland nagyon csábító elméletekkel szolgál arra vonatkozólag, hogy a Nagy Kheopsz piramist esetleg egy

másik bolygóról (jelen esetben valószínűleg a Marsról) származó idegen faj építette:

“Csak gondolják végig! Hatalmas vállalkozás, a Föld leglélegzetelállítóbb alkotása…A körülbelül 530 négyzetméternyi alapon (nagyjából 7 manhattani háztömb területén) álló behemót műremek eltérése a tökéletes vízszinttől, az 1925-ben az egyiptomi kormány megbízásából végzett “Cole-felmérés” szerint,

kevesebb, mint 2,5cm!

gizai-piramisok

“…Sir Flinders Petrie, a földmérőből lett egyiptológus az 1800-as évek végén jött Egyiptomba, és új mértéket vezetett be az egyiptomi építészeti csodák méréséhez. Méréseinek célpontja maga a Nagy Piramis. A 0,25 mm (időnként 0,025 mm) pontosságú mérőeszközökkel Petrie megmérte, feltérképezte, kiszámolta és szó szerint végigkúszta a piramis minden zegét-zugát.

Pontos méréseiből megtudjuk, hogy a fent említett borítókövek óriási precizitással készültek. Petrie gondos mérései szerint az 1,5 X 2, 4 X 3,6 méter élhosszúságú köveket olyan nagy pontossággal faragták ki, hogy az egyenes vonalak és szabályos derékszögek

átlagos hibaaránya egy 1,8 méteres szakaszon kevesebb, mint 0,25 milliméter!

A borítókövek közötti hasadékok szó szerint hajszálvékonyak – nem szélesebbek, mint 0,5 milliméter, és nagyon finom cement tölti ki őket.”

piramis-kotombok

Petrie ilyen nagyarányú felmérés hatására kénytelen volt ezt mondani: Ilyen köveket ennyire pontosan érintkezve elhelyezni már önmagában is eléggé gondos munkát kíván, de hogy még cement is legyen az illesztési felületen,

az már szinte lehetetlen; akár ha egy végtelenül precíz optikus munkáját kellene száz négyzetméternyi területen elvégezni.”

“Egy ilyen “primitív” építészeti alkotás ennyire fantasztikus pontosságától és mérnöki teljesítményétől elámulva elkezdtem összehasonlítani a borítókövek illesztési hibáit a mai technológia eredményeivel és meglepetéssel tapasztaltam, hogy az a bizonyos 0,5 milliméteres hasadék az illeszkedő borítókövek között kisebb, mint amekkora eltérést ma megengednek az űrrepülők hírhedt burkolólapjai elhelyezésének esetében!!”

Más szóval, Hoagland azt állítja, hogy

az egyiptomiaknak egyszerűen nem állt rendelkezésükre az a pontos és magas szintű technológia, ami ilyen rendkívüli teljesítmény eléréséhez szükséges.

Hoagland szerint az egyetlen lehetséges magyarázat egy idegen technológia beavatkozása, ami leginkább a Marsról képzelhető el.

richard-c-hoagland

Egy végső bizonyíték, amire véletlenül bukkant rá a szerző, Egyiptom fővárosa, Kairón nevének eredeti jelentését elemzi:

“Éppen akkoriban akadt a kezembe egy Ian Ridpath által szerkesztett cikkgyűjtemény, ami korábban a köztiszteletnek örvendő Journal of the British Interplanetary Society-ben jelent meg…Volt benne egy provokatív fejezet “Útjelzők a Marsra” címmel. Kíváncsisággal és félelemmel lapoztam oda, és az alábbit találtam: “Az egész dolog egyik legfurcsább egybeesése az, hogy Kairó, ahol a (két legnagyobb) piramis áll, eredetileg az El-Kahira nevet viselte, amely az arab El-Kahir szóból jön,

jelentése:Mars!…”

Csak…pislogni tudtam. Kairó és Mars? Küldtem egy üzenetet Lambert Dolphinnak, és ő megerősítette azt az érdekességet: amikor Kairót átkeresztelték (valamikor az i. sz. 10. században) egy durván “mező”-nek (!) fordítható névről, az új elnevezést ugyanabból az arab szótőből vették, amiből a “Mars” is származik.

Ami eddig csak véletlenszerű esélynek tűnt, hogy létezhet egymástól két egymástól elzárt világ, piramisokkal és szfinxekkel, és hogy a mi bolygónkon lévő egyetlen színhely, ahol a legtökéletesebb és legarchetípusosabb formák még mai is állnak, épp Kairó legyen, amely azt a kulcsfontosságú nyelvészeti összekötőelemet is megadja, ami összekapcsolja a két világot.

Egyértelmű, hogy vannak komoly hasonlóságok a marsbéli és az egyiptomi romok között, amelyek komolyabb tanulmányozást és őszintébb elemzést tesznek szükségessé, és

ehhez olyan kutatók kellenek, akik nem félnek szembenézni az igazsággal, vagy vannak olyan bátrak, hogy átmenetileg félretegyék régi előítéleteiket és elfogultságukat.

 Felhasznált irodalom: John Heinerman: People In Space

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár