Főoldal / Tudomány és technika / Az Egyesült Államok nukleáris robbantásokat tervezett a Holdon

Az Egyesült Államok nukleáris robbantásokat tervezett a Holdon

project-a119

Az 1950-es években az emberiség igen furcsa korszakát élte: a technológia és a tudomány egyre fejlődött, ezzel együtt viszont javában dúlt a hidegháború.

A különös idők különös ötleteket szültek. Az Egyesült Államok például azt is kidolgozta, hogy miként lehetne nukleáris fegyvert robbantani a Holdon. Bár az ötletet tudományos kísérletként adták el, egyértelmű volt, hogy a cél az erőfitogtatás.

A Légierő Nukleáris Fegyverközpontjának újraminősített 1959-es dokumentuma alátámasztja: a tengerentúlon tényleg komolyan gondolták az A119-es Projektet. A terv fő célja az volt, hogy felmérjék, miként működnek a nukleáris fegyverek az űrben, illetve, hogy milyen hatásokat váltana ki egy ilyen eszköz bevetése.

project-a119-moon

A jelentés szerint egy ilyen kísérletnek hármas célja van: tudományos, katonai és politikai.

A dokumentumban hosszasan taglalják, hogy mivel járna egy, a Hold felszínén elvégzett robbantás, miként végezhetnének közben szeizmikus vizsgálatokat, illetve, hogy meddig jelentkezne a kísérlet után a radioaktív csapadék.

A terv az volt, hogy egy kisebb W25-ös nukleáris robbanófejet juttatnak az égitest világos és sötét oldalának határára, így ugyanis a Nap fényében a detonáció akár Moszkvából is látható lett volna. Úgy tűnik, Amerikának elég fejlett volt a technológiája ahhoz, hogy végrehajtsa ezt az eszement tesztet.

A kísérletben egy 1,7 kilotonna hatóerejű eszközt használtak volna, ami az efféle bombák közt nem számít túl erősnek – a hirosimai például 15 kilotonnás volt. Igaz, a detonáció így is elsöprő erejű lett volna.

Az őrült projekt vezetője Leonard Reiffel volt, aki később a NASA Apollo-programjának vezetője lett. A terv kidolgozásában számtalan nyugati tudós, így például a modern bolygótudomány kimagasló alakja, Gerard Kuiper, illetve Carl Sagan, a földön kívüli intelligencia keresésének egyik elindítója is bekapcsolódott.

carl-sagan-csillagasz
Carl Sagan

Az A119-es Projektről szóló irat egyébként valószínűleg sosem jutott volna el a nyilvánossághoz, ha nincs Keay Davidson, aki életrajzi könyvet írt Saganről. Davidson munkájának köszönhetően a jelentés létezését a 2000-es években maga Reiffel ismerte el. A szakértő egy interjúban azt mondta, a projektnek nem sok köze volt a tudományossághoz.

A robbantást végül nem hajtották végre, mivel túlságosan tartottak a közvélemény reakciójától. A kísérlet rengeteg költséggel járt volna, a Légierő ráadásul attól is félt, hogy a detonáció a Földön is érzékelhető hatásokkal járt volna.

A kutatók szerint nem lehetetlen, hogy a korszakban a Szovjetunióban is kidolgoztak egy hasonló tervet. Szerencsére napjainkban már szóba sem jöhet, hogy egy ország a Holdat használja fel kísérleteihez – igaz, az 1960-as évek nagyhatalmi egyezményeiben az égitesten történő robbantás tilalmára még külön ki kellett térni.

forrás: IFL Science, 24.hu