Főoldal / UFO / Annunakik / Az Annunaki 7.rész

Az Annunaki 7.rész

annunaki07

Ahogy a víz kezdett felszáradni és a Nibiru is eltávolodott a Naprendszertől, az Annunaki és a néhány túlélő ember hozzálátott az újjáépítéshez. De ez az özönvíz utáni világ már korántsem volt olyan békés, mint az azelőtti.

Az özönvíz előtt azok az emberek, akik nem közvetlenül az Annunaki uraknak dolgoztak, nomád vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak -most pedig szinte egyik pillanatról a másikra földművelők lettek. „ rendelkezésünkre álló néprajzi adatok azt mutatják, hogy a földművelés több munkával jár, mint a vadászat, [és az eredménye] egy kevésbé változatos élővilágú, labilis, ember módosította ökoszisztéma – jegyzi meg Kent Flannery régész.

– Mivel a földművelésre való tudatos áttérés azzal járt, hogy többet kellett dolgozni és rosszabb minőségű ételt kellett enni, gyanítom, hogy azért tértek erre át, mert úgy érezték, muszáj, és nem saját elhatározásukból. Ám hogy miért érezték így, azt talán sohasem fogjuk megtudni, annak ellenére, hogy döntésük az emberiség egész további történelmét meghatározta”.

A sumér táblák megadják a magyarázatot arra, hogy az emberek miért kezdtek el földet művelni és állatokat tenyészteni: mert isteneik ezt parancsolták nekik. A földművelés következménye pedig az lett, hogy a népesség városokba tömörült, nagyobbakba és pompásabbakba, mint az özönvíz előtt. Mindegyik várost egy vezető Annunaki uralta, akit az emberek kezdtek „isten”-ként tisztelni.

Az özönvíz megtörténtét bizonyítja az is, hogy az első földművelésre utaló jeleket nem a folyóvölgyek termékeny földjében, hanem Mezopotámia és Palesztina magasföldjein találták.

Ezt is egy sumér szövegtöredék magyarázza meg, amely így szól:

„Enlil felment a hegycsúcsra és felemelte szemeit; lenézett; tengernyi vizet látott. Felnézett: fűszeres illatú cédrusfákkal teli hegyet látott. Felvitte az árpát, teraszosan elültette a hegyen. Amelyik növényt csak felvitte, gabonának nőtt az a hegyen”.

Úgy tűnik, az emberekhez hasonlóan néhány gabonafajtának sincs közvetlen elődje a földi evolúciós láncban. Hirtelen jelentek meg – már eleve kultúrnövényként -, a régészeti leletek szerint körülbelül tizenháromezer éve.

„Erre a botanogenetikai csodára nincs magyarázat, legfeljebb akkor, ha nem természetes kiválasztódásról, hanem mesterséges génmódosításról van szó” – tette hozzá Sitchin, akinek az is feltűnt, hogy az emberiség fejlődésének három kritikus pontja – a növénytermesztés (kb. Kr. e. 11000), a kőkorszaki kultúra (kb. Kr. e. 7500) és a civilizáció (kb. Kr. e. 3800) kialakulása – 3600 éves időközökben következett be, márpedig a Nibiru épp ennyi idő alatt futja be teljes pályáját a Nap körül.

Néhány kiválasztott emberre, amellett, hogy a gabonafajták és az állatok felett „királyként” uralkodhattak, ekkor már vezetői hatalmat is bíztak az Annunaki urak. Ahogy az emberek lélekszáma egyre nőtt, az Anunnaki-Nefilim faj rájött: valamit tennie kell, hogy megőrizze teremtményei fölött gyakorolt hatalmát. Közvetítőkre is szükségük volt saját maguk és az emberek között, akiket még mindig nem becsültek sokkal többre az állatoknál.

Egy özönvíz utáni Annunaki gyűlésen úgy döntöttek, hogy a Földet négy részre osztják, és az emberi lakosságot ezek közül háromban osztják el -alsó Mezopotámiában, a Nílus völgyében és az Indus völgyében. A Sínai-félszigetet, özönvíz utáni új űrkikötő-központjukat az Anunnaki lények „szent” helynek, saját szentélyüknek tartották fenn.

Ehhez az „oszd meg és uralkodj” stratégiához természetesen arra volt szükség, hogy a szétszórt emberi közösségeknek külön vezetői legyenek, így született meg a királyság intézménye, az Annunaki lények, azaz az „istenek” által választott emberi vezető és képviselő fogalma. A dinasztikus királyság intézménye, ami az istenekig visszavezethető királyi vérvonalon alapszik, mind a mai napig sok ország és kormány működését meghatározza.

A fenti gyakorlat a sumér Kiss városában kezdődött, melyet Sitchin a bibliai Kus (Khús) városával azonosít. Gardner ezzel egyetértve a bibliai Kust Babilóniától keletre teszi, nem pedig Egyiptomba. Az lMózes 10,8-12 szerint Kus Noé unokája és a legendás Nimród apja volt, aki sumériai központjából kiindulva olyan városokat épített és uralt, mint Babilon, Erek és Akkád, mielőtt Asszíriában kezdett volna városokat építeni (például Ninivét).

Lehetséges, hogy Bábel tornyának ószövetségi története Nimród azon próbálkozásának volt a következménye, hogy meghiúsítsa Enlil tervét az emberek szétszórására. A történet a mai Libanon területén található Baalbekben kezdődik, ami többek szerint az özönvíz utáni Annunaki űrközpont volt. Az ott található, „Triliton”-nak nevezett masszív, egyenként több mint háromszáz tonnás gránittömbök is azt az elméletet támogatják, hogy a hely valamikor kilövőpálya vagy leszállóhely lehetett.

„ Szövegek, illetve a földrajzi és a tárgyi bizonyítékok egymást is megerősítve mind arra mutatnak, hogy Baalbek az istenek rakétáinak leszállóhelyéül szolgált” – szögezte le Alford.

Egy Baalbekben talált arab nyelvű szöveg leírja, hogy Nimród és követői ott próbálkoztak meg egy „sém” létrehozásával, amit az 1 Mózes 11,4 így fordít: „Szerezzünk nevet magunknak”. „ ‘sém’ szót a legtöbb fordító figyelmetlenül félreértette, és ‘név’-ként fordította le. De eredetileg azt jelentette: ‘az, ami fölmegy’ – magyarázza Turnage. – Sitchin szerint a ‘sém’ mezopotámiai eredetű szó, és a ‘mu’-ból vagy az abból képzett sémita ‘su-mu‘ vagy ‘sám’ szóból származik (‘az, amiről valakire emlékeznek’, ‘amitől valaki emlékezetes’) […], amelynek a jelentése később ‘név’ lett.A szó eredeti jelentése viszont valamilyen repülő dologra utalt”.

Rejtélyek szigete/Jim Marrs: Rule by Secrecy

Ugrás a 8. részre!

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár