Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Ata még ma is fejtörést okoz a kutatóknak

2003-ban a chilei Atacama-sivatagban a kutatók egy igen különös felfedezést tettek: a homok fogságából egy mindössze 15 centiméteres élőlény mumifikálódott maradványa került elő.

Az egyik legnagyobb orvostudományi rejtélyre már az első perctől kezdve rányomták a hamisítvány-bélyeget, az élénkebb fantáziájúak pedig földönkívüliekről suttogtak. Az azóta eltelt 11 év alatt számtalan vizsgálat igazolta a nem mindennapi lelet humanoid voltát, ugyanakkor több kérdésre sem sikerült választ találniuk a kutatóknak.

ata-foldonkivuli-csontvaz02

Az Atának elnevezett élőlény mindössze 15 centiméter hosszú, s kezdetben úgy vélték, egy koraszülésből származó, esetleg elvetélt magzatról van szó. Azonban nemcsak a mérete hozta zavarba a kutatókat: egy sor fizikai deformitást észleltek a leleten, így eleinte azt sem tudták megállapítani, hogy Ata emberszerű főemlős-e vagy sem. Az embereknek 12, míg az emberszabású majmoknak például 13 pár bordájuk van, ezzel szemben a furcsa élőlénynek csupán tíz pár volt.

A koponya kúp alakja arra enged következtetni, hogy a lény a turricephaly nevű betegségben szenvedett. A koponya elülső része is furcsa, deformált volt, arcának középső része és állkapcsa pedig alulfejlett.

A koponya egészen 2009-ig magántulajdonban volt, ekkor egy barcelonai szimpóziumon mutatták be. 2012 őszén a kutatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy Atát röntgensugarakkal, illetve CT-vel is megvizsgálják, majd DNS-mintát vettek. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a mellkasi üreg belsejében még mindig elkülöníthető a szív és a tüdő, ami tulajdonképpen magának a sivatagnak köszönhető: az Atacama a Föld egyik legszárazabb területe, így a szerves anyagokat rendkívül jól meg tudja őrizni.

ata-foldonkivuli-csontvaz03

Az előzetes genetikai eredmények alapján a lény ember volt, azonban DNS-ének 9 százaléka nem felelt meg az emberi géneknek. Bár e két állítás ellentmondásnak tűnik, a szakemberek szerint valószínű, hogy a genom degradálódott. Az eredmények szerint az anyától öröklődő mitokondriális DNS-ének haplotípusa megegyezett a Chilében elterjedt B2 haplotípus-csoporttal, így a törpeember minden bizonnyal dél-amerikai anyától származott.

Meglepte a kutatókat, hogy Ata genetikailag nem magzat volt. Fogainak és csontjainak fejlettségéből arra lehetett következtetni, hogy egy 6-8 éves gyermek szerveit vizsgálják. A tesztek azonban a mai napig sem adtak választ arra, hogy egy minimum hatéves gyermek miként lehet akkora, mint egy 16 hetes magzat.

A szakemberek továbbra is csak találgatni tudnak: egyes kutatók szerint Ata törpe lehetett, habár a világ legalacsonyabb embere a maga 54,6 centiméterével is óriásnak tűnhet mellette. Ezt az elméletet azonban a genetikai eredmények egyáltalán nem támasztják alá.

ata-foldonkivuli-csontvaz04

Mások szerint a lény a progéria (más néven Hutchinson-Gilford szindróma) egy szélsőséges formájában szenvedett, amely során a gyermekek a normálisnál sokkal gyorsabban öregednek. Ez megmagyarázná, hogy bár csupán magzati nagyságú volt, a szervi állománya egy 6-8 éves gyermeknek volt megfelelő. Azonban ezt az elméletet is el kell vetni, ugyanis a betegség genetikai jellegzetességei nem mutathatók ki Atában.

A kutatók egy csoportja szerint kivételes esetekben elképzelhető, hogy egy egyed fenotípusa (teljes fizikai megjelenés) és genotípusa (az egyed genetikai felépítése) nem egyezik meg, ráadásul genetikai rendellenessége sem volt. Véleményük szerint a lény halva született, ám a sivatag környezeti hatása miatt ilyen különös módon száradt ki. Ám ez az elmélet sem állja meg a helyét, ugyanis nem ad magyarázatot a két hiányzó bordára és a csontok növekedésére.

Annyit tudunk, hogy Ata minden bizonnyal ember és nem földönkívüli. A kutatások és genetikai vizsgálatok jelenleg is zajlanak, a szakértők megpróbálják leírni azokat a bázispárokat, amelyek nem egyeznek az emberi DNS-sel.

forrás: Múlt-kor történelmi portál

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár