Agykontroll – Szavaink bámulatos ereje

Képzeld el, hogy a konyhában állsz, és egy citromot tartasz a kezedben, amit épp most vettél ki a hűtőszekrényből! Kezed hidegnek érzi. Nézd meg külsejét, sárga héját!

Viaszos sárga, és a héj a két oldalon egy-egy kis zöld pontban csúcsosodik ki. Nyomd meg kicsit, érezd tömörségét és súlyát! Most emeld a citromot orrodhoz és szagold meg! Mennyei az illata, nem igaz? Vágd ketté, és szagold meg újra! Az illat még erősebb. Most pedig harapj bele egy nagyot, és hagyd, hogy a lé szájadban szétáradjon! Csodálatos ízű, nem igaz?

Ennél a pontnál, ha jól használtad képzelőerődet, csorogni kezd a nyálad.

Nézzünk a jelenség mögé!

A szavak, a „puszta” szavak, hatottak nyálmirigyeidre. A szavak még csak nem is a valóságot tükrözték, hanem valami olyat, amit csak elképzeltél.

citrom

Amikor ezeket a szavakat olvastad a citromról, akkor azt mondtad agyadnak, hogy van egy citromod, noha valójában nem volt, s ezt persze te is tudtad. Agyad komolyan vette, és azt mondta nyálmirigyeidnek: – Ez az ember citromba harapott. Siessetek, mossátok le a citrom levél! – A mirigyek engedelmeskedtek.

Közülünk legtöbben azt gondolják, hogy használt szavaink jelentéseket tükröznek, és jelentésük lehet jó vagy rossz, igaz vagy téves, erős vagy gyenge. Igaz, de ez csak féligazság. A szavak nemcsak valóságot tükröznek, hanem valóságot teremtenek is, mint például a nyálfolyást.

Az agy nem szándékaink tolmácsa, hanem információt felvevő és raktározó szerv, mely gondoskodik testünkről. Mondd neki pl. azt, hogy „citromot eszem”, és máris működésbe lendül.

Az elvégzett kísérlet semleges volt – testileg -, sem jót, sem bajt nem okozott. A használt szavakból azonban jó és rossz is származhat.

Sok gyereknek van egy kedvelt szórakozása étkezéskor. Az előttük lévő ételt a lehető legundorítóbb jelzőkkel írják le: a vaj pl. passzírozott poloska, hogy csak az egyik legenyhébbet említsem azok közül, amikre emlékszem. A játék célja: úgy tenni, mintha ezek a szavak nem hatnának arra, aki kitalálja őket, ugyanakkor legyőzni velük valaki másnak a tettető képességét. Ez gyakran sikerül is, az illetőnek hirtelen elmegy az étvágya.

Mi felnőttek is gyakran játsszuk ezt a játékot. Negatív szavakkal vesszük el az élettől „étvágyunkat”, és a szavak, melyek az ismétléstől egyre nagyobb erőre kapnak, negatív életet teremtenek, amihez viszont egyre kevésbé lesz „étvágyunk”.

– Hogy vagy?

– Á, nem akarok panaszkodni -, vagy – Minek is panaszkodjak? -, vagy – Ne is kérdezd!

Hogyan reagál agyunk az ilyen lehangoló véleményre?

„Púp a hátadon”, hogy főznöd kell a családnak?„Kész idegbaj” kijönni a pénzből?„Nyomott” vagy az időjárástól? Meggyőződésem, hogy a szakorvosok bevételük nagy részét azoknak a szavaknak köszönhetik, amiket használunk. Emlékezz, az agy nem valami finomkodó tolmács. Azt mondja: – Ez az ember fejfájást szeretne. Rendben. Fejfájás rendelve!

Természetesen nem minden alkalommal jelentkezik azonnal fájdalom, mihelyt szóba hozzuk. A test természetes állapota a jó egészség, s valamennyi folyamata ebbe az irányba hat. Idővel azonban, ha szavakkal kellő mértékben szétvertük már védelmi rendszerét, megszüli számunkra a rendelt betegséget.

Szavainkhoz két dolog ad még plusz hatást:

tudatállapotunk szintje, s hogy érzelmileg mennyire vagyunk benne abban, amit mondunk.

Jesszusom, ez fáj! – Ha meggyőződéssel mondjuk, örömmel tér be hozzánk a fájdalom. – Egy rohadt kis dolgot se lehet itt megcsinálni! – mély átérzéssel kimondva igazzá válik a kijelentés, s így látszólag jogos is volt felkiáltásunk.

Az Agykontroll hatékony védelmet kínál saját rossz szokásainkkal szemben. Emile Coué a következő mondatáról lett híres:

„Napról napra, minden szempontból, egyre jobban és jobban érzem magam.”

Ezek a szavak sok ezer embert gyógyítottak ki kegyetlenül komoly betegségeikből! Dr. Coué csaknem harminc évig gyógyszerész volt Troyes-ban, Franciaországban, ahol született. Tanulmányozta a hipnózist és ilyen jellegű kísérleteket végzett, majd saját pszichoterápiás módszert fejlesztett ki, amely az autoszuggesztión alapszik.

„Soha nem gyógyítottam meg senkit – mondta –, csak megtanítottam őket arra, hogy miként gyógyítsák meg önmagukat.”

Két alapvető szabály van:

1.egyszerre csak egy dologra tudunk gondolni, és

2. egy gondolatra koncentrálva a gondolat megvalósul, mert testünk azt tetté alakítja.

Ezért, ha be akarod indítani tested gyógyító erejét, amelyet negatív gondolatok (tudatosak vagy nem tudatosak) akadályozhatnak, akkor egymás után hússzor mondd el: „Napról napra, minden szempontból, egyre jobban és jobban érzem magam.” Ha ezt naponta kétszer megteszed, máris megvalósítottad Coué módszerét.

José Silva, az Agykontroll módszer megalapítója kutatásai során úgy találta, hogy a szavak ereje nagy mértékben felerősödik meditatív szinteken, ha kissé adaptálja ezt a módszert. Alfa éss théta szinten azt mondjuk, hogy „Minden nap és mindenhogyan, egyre jobban és jobban vagyok.” Meditáció közben ezt csak egyszer kell elmondani.

meditacio

Azt is mondjuk ilyenkor – s ez ugyancsak Dr. Coué-tól ered -, hogy „Negatív gondolatok, negatív hatások semmilyen tudatszintemen nem befolyásolnak.”

Önmagában már ez a két mondat is meglepően sok konkrét eredményt produkált.

A szavak döbbenetesen erős hatásúak az Agykontrollban alkalmazottnál sokkal mélyebb tudatszinteken is. Jean Mabrey asszony, egy oklahomai aneszteziológus asszisztens, aki egyúttal Agykontroll oktató is, betegei érdekében kamatoztatja tudását. A műtéteknél mélyen elaltatott betegek fülébe olyan instrukciókat súg, melyek meggyorsíthatják felépülésüket, egyes esetekben pedig még az életüket is megmenthetik.

Egy olyan műtét alatt, amikor normálisan erős vérzésre lehetett számítani, a sebész megdöbbent: csak szivárgást észlelt! Mrs. Mabrey ezt súgta a betegnek:

– Mondd meg a testednek, hogy ne vérezzen! – Ezt súgta az első bemetszés előtt, majd azt követően a műtét alatt kb. 10 percenként.

Egy másik műtét közben a következőt súgta:

– Felébredve azt fogod érezni, hogy minden ismerősöd szeret, és te is szereted magadat.

Ez a beteg orvosának különösen nehéz problémát jelentett. Feszült, állandóan panaszkodó nő volt, aki már a legkisebb fájdalom miatt is aggódott, hozzáállása tehát lassíthatta felépülését. Altatásból felépülve azonban megváltozott arckifejezése, s három hónap múlva a sebész azt mesélte Mabrey asszonynak, hogy ez a korábban folyton aggódó beteg teljesen „átalakult”. Nyugodt és optimista lett, s műtéte után gyorsan felépült.

José Silva könyvében azt is megemlítette, hogy oly sok Agykontroll hallgató számolt be egészségének rohamos javulásáról, néha már a tanfolyam befejezése előtt, hogy emiatt egyszer még az orvosokkal is meggyűlt a baja a városában.

Történt ugyanis, hogy néhány beteg elmondta orvosának, hogy az Agykontroll módszer meggyógyította őket, erre az orvosok panaszt tettek a kerületi ügyésznél! 😀

Az ügyész kivizsgálta az esetet, és megállapította, hogy nem történt kuruzslás, mint ahogy azt az orvosok hitték. Szerencsére még nem ütközik törvénybe, hogy az Agykontroll segítségével segítsünk magunkon és másokon is, így az ajtó mindenki előtt nyitva áll.

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error:
Send this to a friend