Főoldal / Ezotéria / A magyarok csillagai

A magyarok csillagai

Napjainkban a kínai, az egyiptomi, a maja vagy a kaldeus csillagmítoszról többet tudnak a magyarok, mint saját csillagmítoszaikról. Pedig a planéták járásának követése, a fenyegető vagy segítő égi jelek elemzése őseink körében is természetes volt.

Évszázadokon át még az egyszerű pásztorok is sokat tudtak az égi eseményekről. A magyar nép hitét a mese- és mondavilág őrzi. Bár az a nemzedék már kihalt, amely még a csillagokkal hált, és kelt, amelynek égi órája és naptára a csillagos égbolt volt, de ez az égi kincsestár nem veszett el, és ragyogásával ma is ugyanúgy szólítja meg a magyar embert, mint amikor tündöklését még számon tartották.

A magyar hagyománynak, szellemi kultúrának az égiekkel és az ősökkel való kapcsolattartás volt a lényege. Kapcsolatban álltak az égiekkel és az őseikkel, ezt bizonyítják vallási és világnézeti hagyományaink. Az eget például gyakran emlegetik még ma is többes számban – egek -, utalva ezzel az ősi hét ég rétegeire, ami a keleti kultúrákban természetes volt.

Népi csillagnevek

A magyar népi csillagnevek világából emberi gondok és örömök, hit és remény tükröződik. Pompás képet rajzol az ősmagyarok és az égbolt mindennapi viszonyáról, az ősmagyar hitvilág hatalmas bölcsességéről, és mondanivalójáról.

Göncölszekér

A mai mesterséges fények elhalványítják a csillagokat. Az emberek nem az eget kémlelve fedezik fel a csodát, hanem a számítógép előtt ülve készen kapják az elemzéseket. Talán ezért van az, hogy egyre kevesebben ismerik az égi jeleket. De egy csillagképet alighanem mindenki felismer az égen. Ez pedig a Göncölszekér.

A hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve (Ursa Maior) része. A rúdja a medve farka, a Sarkcsillag pedig egyben a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga. Hazánk területéről egész évben látható!

Télen a kerekén áll, tavasszal a rúdján, nyáron pedig pont a megfigyelő feje felett van. A Göncöl körül számos alkalmatosság is fellelhető az égbolton: Göncöl koszorúja, Göncöl lánca, Göncöl szérűje, Göncöl térítője, Göncöl vágása.

Mellette fénylik a Kis Göncöl, melyet gyakorta neveznek a Göncöl Másának, vagy Tündérkirályné Szekerének is, melyet a néphit szerint egykor Jézusnak ajándékozott Göncöl, vagy annak utasa.

Még számtalan elnevezése maradt fenn: Benceszekere, Benczer, Császár Asztala, Csíki Szekér, Demsze, Dence, Ganci, Gence, Gince, Gönc, Gönce, Gönde, Nagy Göncöl, Nagyszekér, Szekércsillag, Úti csillag. Palóc nyelven Kincső, Szeged környékén Dönczöl. Göncöl személyét illetően több monda ismert.

A honfoglaló nomád magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal.

Egyszer, amikor eltört a szekere rúdja, kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a Göncöl szekeret.

Úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig.

Hogy Göncöl több volt, mint egyszerű ember, az máig is élő mondásokban nyilvánul meg. “Olyan nehéz mint a Dönczöl szekere.” – vagy; “Nehéz mint a Dönczölszekér”. “A Dönczölszekér húzza az egész eget”. Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul.

Kisgöncöl

A Göncölszekér felett ragyog a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag.

A Kis Göncöl kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kereke és egy rúdja van, csak éppen a rúdja felfelé görbül, megegyezik a Kis Medve (Ursa Minor) csillagképpel. Különféle névváltozatokban szerepel: Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája.

Valahol ebben a csillagképben található a Szarvasnyomdoka nevű csillagcsoport is. Sarkcsilllag Göncöl Térítőjének vagy Ég Köldökének is nevezik a Sarkcsillagot, mivel a Göncöl mintha körülötte forogna az égbolton.

Az Ég Köldöke tulajdonképpen az ősmagyar “felső égnek” felelt meg, annak a helynek, amelynek minden nép igen nagy jelentőséget tulajdonított. A legtöbb északi nép “Oszlop”, “Világoszlop” elnevezést használ e csillagra.

Úgy vélték, hogy az égbolt erre a hatalmas tartóoszlopra van szerelve, és a csillagokat egyenként erre erősítették. A magyar népdalokból kiderül, hogy a magyarok sok várost és falvat hívtak a “Világ Közepének” többek között Cinkotát, Kólyt, Tápét, Enyinget, Kenesét, Pécskát, Gyulát és Gyöngyöst is. Ez alapján állítottak a régi magyarok “Világoszlopot” a házaik elé, aminek tetején ott ragyogott az aranygomb, vagyis a Sarkcsillag.

Lent pedig a Föld közepébe hatolt a díszes oszlop. A szokás azon a hitelven alapul, hogy a Világ tengelye a Sarkcsillagtól a Földig képzelt függőleges tengely, vagyis a Világtengely.

A régi altáji népek szerint az ég az ember sátrának mása, ezért az ég sátrának is van kürtő nyílása, méghozzá annyi, ahány égi réteg van. Ezeken a nyílásokon (csillagkapukon) át közlekedik a sámán az egyik égi szférából a másikba.

Az első kapu a Sarkcsillagnál az ég közepében van. A felállított Világoszlopoknak a népmesékben is igen fontos szerep jutott, kapcsolatban van az Élet Fájával, aminek gyümölcse minden hónapban új gyümölcsöt terem, elvezet a Lelkek Hazájába.

De jósfának is tekintették, mivel rajta ül a jósmadár. A Sarkcsillagnak több más régi magyar elnevezése is ismert: Bába Matullája, Boldogasszony Matullája, Furucsillag, az Ég Közepe, Világ Közepe, Világoszlop, Világfa.

A Tejút

Hadak Útja, Lelkek Útja, Zarándokok útja, Tündérek Járása, Tündérfátyol, Harmatlegelő, Szépasszony Vászna, Tél Háta, Éjszakai szivárvány, Madarak Útja, Jézus útja, Szalmásút, Ég útja, Ezüst út – ez mind-mind a Tejút magyar megfelelője. Sok ősmagyar monda szól a Tejút ezüstösen derengő sávjáról.

A legismertebb és a legszebb az ősi székely monda szerint Csaba vezér egyszer még visszatér seregével, hogy visszaszerezze az elveszett hazát, hogy megsegítse az Erdély határánál őrködni rendelt székelységet, és a fényes hadak némán vonulnak az égen fölfelé.

A testvérek negyedszerre sem maradnak el, ahogyan Kandra Kabos Magyar Mythológia című munkájában ír; “Mint hallgatag szellemek hosszú sorban vonulnak a csillagos égen végig, és leszállnak ott, hol a havasok a kék égig emelkednek.

Nincs halandó, ki megállhatna a sebezhetetlenek előtt. Rémület szállja meg a tenger ellenséget s futnak minden felé. A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttökben és visszatértökben taposának, eltörölhetetlen marad az égboltozaton: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma az, mit derült éjfeleken, mint tejfehér szalagot látsz tündökleni a magasban s melynek azon órától hadak útja neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről.”

A Hadak Útja elnevezést a külföldi szakirodalom is jól ismeri. Az ősmagyarság hit- és képzeletvilága hatalmas szeretettel és tisztelettel tekintett a milliárd csillag egybefolyó fényeként tükröződő ezüstsávra, a Tejútra. Ezen az égi úton szálltak le a magyarokhoz az istenek, hősök és tündérek is.

Égi képeskönyv

A csillagok magyar megszemélyesítői járnak, kelnek, nyugszanak, futnak és szaladnak az égbolton, mintha lábuk lenne, tulajdonságokkal rendelkeznek, mintha személyek lennének. Az ősmagyar ég főként a nagy hősök, istenek és mesebeli alakok lakhelye, amelyet a Tejút köt össze a Földdel.

Az égre feltekintve csodás égi képeskönyv tárul a szemlélődő elé. Földrajzi helyekre, környezetre utal több elnevezés is, némely név önállóan jelentkezik, másokban népmeséi elemek vagy hősökkel társult összetételek lelhetőek fel: Kaszás telke, Kaszás zsombékja, Óriás gázlója, Rónakirálya, Rónaőrző, mint az Orion és környékének csillagai, vagy a Rákzsombékja a Rák csillagképben, Szarvasnyomdoka a Kisgöncölben.

Égre rajzolt tárgyakból sincs hiány, ezek főként a földműves társadalom eszközeire utalnak, és a ház körül fellelhető, sokszor ma már alig ismert tárgyak elevenednek meg a csillagok között: Kaszás emelője az Orion csillagképben, vagy Fias emelője, koronája, kötele, amelyek mind a Fiastyúk és környékére utalnak, vagy a Juhászbot, Pásztorbot, Koldusbot, amelyek pedig az Orion-övben tündökölnek.

A Kaptár a Pleiadok megfelelője, a Koldusszekér a Nyilas csillagképé, míg az Ostoros az Alkoré. Az égi képeskönyvben foglalkozások, tisztségek, vagy ezekre utaló csillag- és csillagképnevek is szerepelnek. Többnyire azoknak a nevét kapták, akik a mindennapi életben segítették az életet.

Kevesebb azoknak a száma, akik uralkodtak, vagy akiktől függtek: Béres, bojtárok, kisbéres, azaz az Alkor csillagkép, Ebédhordócsillag, Étek (fogó) hordócsillag, mint a Szíriusz, Csőszcsillag, mint a Vega. A Kaszás elnevezés az Orion megfelelője, a Nászvezető a Hattyú csillagkép feje.

Emellett számos, ma már nem beazonosítható ősmagyar csillag elnevezés létezik, mint Vőfélycsillag, Vendégcsillag Utasok csillaga és a Tévelygő juhász. Alighanem azért, mert ezek elnevezése még abból a korból maradt ránk, amikor nem a Kárpát medencében éltek elődeink.

Történelmi emlékek és történelmi személyek hadviseléseire utaló csillagok is vannak a magyar égen, bár ezek sokkal inkább a történelmi magyarság elnevezései, mintsem a honfoglalás előtti ősmagyar történelem eseményeire utalnak: Székelyek csillaga, amely valószínűleg a Szaturnusz, Magyarok Csillaga, ami feltehetően a Jupiter.

A csillagnevek egy jelentős csoportja a nép érzelmi életére utal. A mai napig használatos felfogás, hogy ha egy csillag lehull, akkor valaki meghal, hiszen mindenkinek van egy csillaga. A néphit szerint vannak jó és rossz csillagok.

Az ősmagyar szerencsecsillagok közül egy ismert csak, a Delfin (Delphinus), amit őseink “Kiskeresztének” neveztek, és mely augusztusban a legfényesebb.

A néphit szerint ez a vándorlegények csillaga, amire mindig felnéztek, mielőtt valami kétes vállalkozásba kezdtek, és ha azonnal megpillantották az egész csillagképet, akkor a vállalkozás szerencsésségében bíztak.

További szerencsecsillagok

Népmeséink hősei máig őriznek néhány csillagnevet. Ilyen a Sánta Kata, mint a Szíriusz, vagy az Árva Dorka szerencséje a Holló csillagképben, Óriás gázlója, tenyere, kútja (az Orion és környéke), Tündérasszony palotája (a Kis Medve csillagkép), Tündérek fordulója – mint a Tejút, vagy az Aranyhajú csillag, Leányszemű csillag (a Szűz csillagkép) és így tovább.

Az égi képeskönyv nemzedékeket átívelő idők óta és még azon is túl hirdeti a magyarok belső világához kapcsolódó ősi gyökereket: a kapcsot ég és föld között, önmaga belső és a felső világokban rejtőző isteni mivolta között.

Jupiter országa

Minden kultúra megalkotta a saját csillagképeit és ezeknek általában mitológiai nevet adtak. (A napjainkban használt 88 csillagképet és azok határait a Nemzetközi Csillagászati Unió 1930-ban határozta meg, egységesítve a korábban különböző elnevezéseket.) “A magyarsághoz rendelt jupiteri világkép szakrális, hitbéli, valamely eszmeiségen, erkölcsiségen alapuló világszemléletet fejez ki?

A Jupiter és a Nyilas égisze alá sorolták a szkítákon kívül az összes szkíta utódnépet, tehát a hunt, az avart, a bolgárt, a besenyőt, a kunt és a magyart is. Ezeknek a lovas népeknek a vallása, a társadalmi berendezkedése is szakrális, égi hierarchikus elven működött.”

forrás: Szabó Mária: A Magyarok csillagai / astronet.hu

Hirdetés

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár